Sül a csirke! Mit sül? Napozik! Bent a sütőben!
Kicsit hátradől, majd megigazítja a krumplit a hóna alatt és a derekára csavar egy kis békebeli szalonnát. Fázik szegény. Óvatosan kinyitja a billenő ajtót. Szárnyával éppen eléri a konyhaasztalt. Némi sáfrányt szór magára, azután csendben kicsavarja az izzót. Bántja a fény. Forgolódik. Unja! Baromfira fázik. Főleg a püspökfalatja.
-Segítsen már valaki! – rikoltozza kétségbe esve, – amikor végre meghallja azt a női hangot.
Kezdetben erőteljes. Türelmetlen. Azután érdesebb lesz. Valakihez beszél. Talán építész lehet, vagy egy távolugró, mert köbmétereket emleget.
Két új hang érkezik:
– Csókolom, jó napot! –szólal meg Pista szomszéd pedálozva.
Erre a másik, a pösze Béla hozzáteszi:
– Jaj, milyen hamar teccett jönni!
– Én a havi óraállást havonta jövök leolvasni! – jelzi a hölgy gázszámlával a kezében és büszkén kihúzza magát. A két szomszéd erre egy percre visszavonul remegve, fázva a hideg lakásba.
Ezalatt a csirke tanakodik. Most mi legyen? Nem akar megdermedni, de már nyomja derekát a békebeli szalonna. Identitás tudata nem hagyja cserben. Nem lesz libabőrös! Foga sem vacog! Csendben elővesz egy tükröt és a gyújtóláng barátságos, pirosló fényénél visszailleszti homlokára a lecsúszott sáfrány darabot. Ekkor a láng kialszik. A kiscsirke ismét fülelni kezd! Hallja, ahogy a három hang újra duruzsol:
– Béla szomszéd, van öt kilód? – kérdi Pista halkan. – Adjunk már a tyúknak ketten egy ezrest, azután majd én mondom neki a figurát, hogy elég olcsó legyen!
-Oké Pifti! – szól Béla, – miközben észreveszi, hogy leállt a fűtés és a logopédus névkártyájával próbál újra begyújtani a sütőbe, majd a szekrényfiókba nyúl.
– Tessék, itt van az öccázas! De ebből, ugye nem lesz gáz?
– Jaj már! Csak figyelj! – jelzi Pista és együtt odamennek a leolvasó nőhöz.
Ezalatt a fázós kiscsirke éppen ezt hallja:
– Nézzük csak, mennyit mutat az órájuk! – szól emelt hangon a termetes hölgy.
– Az enyém héccáz köbméter! Mindössze… – mondja szinte könyörögve Béla, a konyha ajtó mögött bújó ezres mérőállást rejtegetve.
– Nálam csak négyszáz a gáz! – szól pirulva Pista, hátával a hatszázas kijelzőt bölcsen eltakarva. Megköszönnénk, ha ennyit írna be a számlánkra! – kéri és átnyújtja a nőnek a pénzt.
Az ezres halkan megpihen a hölgy zsebében. Csak a fémszál nyikorog egy cseppet. De ahogy olajozódik a szociális gépezet, minden szépen megy tovább. Bár a kiscsirke nem látja, a hölgy tényleg beírja a kamu számokat a füzetébe és őszinte monológba kezd:
– Nézzék uraim! Ez még néhány évig mehet így tovább! De biznyára tudják, hogy valójában milyen színű az igazi gázláng?
(Béla és Pista feszülten figyel.)
– Kék! Csak mostanában gyakran sárgás. Néha piros! Meleg levegőt fújnak bele heti kétszer. A nyomás, az persze rendben, az ára pláne! Csak a fűtőérték! Sosem mérték! Higgyék el, az nem az igazi ezekben a háborús időkben!
(A szereplők nem látják, hogy a kiscsirke fázósan bólogat a sütőben.)
– Ilyen szép, színes ez a világ. A gázolaj kékes-lila. A gázolás vérvörös. A Gáza-övezet veszélyes.
A gázszámla fekete-fehér. Csak a gáz! Az nem az igazi kék!
No, viszlát, szép napot! – mondja a hölgy és jóllakott teste elmosódik a hóesésben.
Béla megértően a fázós kiscsirkéhez bújik és vegetáriánus lesz.
Pista hazahúz és rátapad a radiátorra. Ott kapja meg kétoldali tüdőgyulladását.
A gáz? A gáz pedig olyan óvatosan kúszik be a fűtőtestekbe, hogy szinte nem is vesszük észre. Csak az árát!
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole