Hamis próféták

Hamis próféták

Minden évszázadnak megvoltak hamis prófétái
bennük sűrösödtek kora emberének gyarlóságai
Céljuk volt a félrevezetés, a lelki kísértés,
aljas szándékok, a kegyetlen megtévesztés
A hamis próféták a hitéletbe is befurakodtak
ha kiderült turpisságuk akkor megfutamodtak
Majd ez szülte mindig a sajnálatos inqizíciót ,
mégsem tudtuk száműzni a hitünket támadót
Az emberek többsége szubjektív önmagával
és sajnos objektívvé válik mindenki mással
A keresztény embernek igazi feladata lenne
hogy mindig önmagával váljon objektívvé
és szubjektív legyen minden mással szemben
A filozófus ezt hirdeti a bölcsekkel egyetemben
akkor sosem nyernek teret a hamis próféták,
akkor nem tudják megtagadi, hogy mi az igazság
Ki fog hullani kezükből a megtévesztő fegyverük
A történelem tengerébe vész minden hamis emberük

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mondd, ki…

Szemedből, mondd, ki néz vajon? Gyermek az ingó tutajon, törékeny, szeretet-árva, simogató szóra vágyva?   Vagy ki hegyet hord hangtalan, derűs arcán csak árny suhan

Teljes bejegyzés »

Körforgás

Vihar szárnyán süvít a szél, minden apró zugba betér. Belebújik fűbe-fába, mesebeszédet hord háta. Amivel a szívem tele, az is mind útra kel vele. Messze

Teljes bejegyzés »

Gyökértől gyökérig

Kicsinyke magként hulltál a földre s mint puha zöld ír vett az körbe.   Míg szüntelen kerested új ruhád, nesztelen hasadt a szunnyadás,   felemelt,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan

Az álmatlan éji csendben kint ült a hideg párkányon, csak egy röpke szemrebbenés, s ott termett a párnámon.   Lyukakat fúrt a lelkembe, s az

Teljes bejegyzés »

Táltosok ösvényén.

Táltosok ösvényén. Gomolygó füst, sejtelmes, örvénylő tölcsér, sötét felhőszerű, homályos köd. A föld az éggel összeér, sötétség, a levegő fagyos, lábakat gyökérbe köt. Ám megtöri

Teljes bejegyzés »