Rózsa Iván: Lassan már…

Rózsa Iván: Lassan már…

Fogynak, egyre fogynak…
A fogyasztói társadalmakban nem csupán az áruk fogynak az áruházak, üzletek polcairól; hanem fogynak, egyre fogynak, lassan már elfogynak az egyéniségek is…

Örüljünk?
Ahogyan öregszünk, az idő egyre szalad, és egyszer eljutunk addig a pontig, hogy lassan már annak is örülünk, hogy gond nélkül ürülünk és törölünk…

Polcok
Levette a vásárló a polcról a tejet és a sajtot. Ez elég gyakori eset. Levette a könyvmoly a polcról a kedvenc könyvét. Ez ritka történet, egyre ritkább, lassan már ritkaságszámba megy…

Poligám
A poligám Don Juan mindenkit egyformán szeret; csak lassan már azt sem tudja; hányat és utoljára kicsodát?! De legfőképpen önmagát imádja!

Imám
Az álszent imám más farkával veri a csalánt. Miért nem akar szent mártírként ő minél előbb a Paradicsomba kerülni?! Ahol csodaszép szüzek és mindenféle jók várják. Ha várja valaki vagy valami egyáltalán; vagy lassan már a pokol hívogatja; mások fanatizálása, felheccelése, (ön)gyilkosságba kergetése miatt…

Müezzin
Régebben a minaretből a müezzin kántált, ahogy a torkán kifért; és feleselt a szomszéd mecset müezzinjével. Manapság már lassan mindenütt minden gépi hangról megy…

Ulcinj
Van valami semmihez fogható bája annak, ahogy strandolsz a tengerparton, míg közben a közeli mecsetből szól a müezzin kántáló hangja. De lassan már emlékké szelídül a tavalyi nyaralásunk…

VHK
Igazuk van a „Vágtázó Halottkémek”-nek: lassan már ők, a halottkémek, a végső azonosítás emberei kellenek ahhoz, hogy eldöntsék; él-e még vagy immár tetszhalott állapotban leledzik az emberek többsége?! Sőt, még rosszabb a helyzet olykor: netán emberi hangokat utánzó gépek szintjére süllyedtek egyesek?!

Armageddon
Lassan már vége a világnak… Közeleg a vég? Vagy „csak” a második eljövetel? Elkerülhetetlen, mert látnokok megjósolták?

Világegyetem
Persze azzal, ha elpusztulna a földi élet, még nem lenne vége a világnak; „csak” az emberi civilizációnak. Önzésével lassan már ilyen helyzetbe hozza magát az emberiség… „Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.”

Első és utolsó robbanás
Talán ősrobbanással jött létre a világegyetem. És talán utolsó robbanással telik le a Föld nevű bolygó mandátuma, és kilép az égitestek sorából, illetve apró darabokra hullik…

Vége egy dadaista kalandnak?
De nem lassan, hanem már nagyon gyorsan kell cselekednie, és nem csak otthon malmoznia, minden igaz embernek, hogy elkerülhető legyen e katasztrófa. Természetesen ez a végkifejlet csak nekünk, nálunk következne be; mire az Univerzum csak legyint, és új bolygót hajt… „Vége e kalandnak, (…) most!” Egy abszurdisztáni dadaista kalandnak…

Budakalász, 2023. január 21-24.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hazavezet a fény

Hazavezet a fény Mikor csendben rám nézel, megáll bennem a világ, mint egy régi dallam, mit őriz még a szív tovább. Annyi út vitt messzire,

Teljes bejegyzés »

Hiszek a jóságban

Edit Szabó : Hiszek a jóságban Add ide a szívedet, testvérem, hogy megérezzem, lobban a véred, és törhet köröttünk szét a világ, semmit nem vethet

Teljes bejegyzés »

Palóc ébresztő. – Mátraalján.

  Palóc ébresztő. – Mátraalján. Palóc földön kis faluban ablakon bólintva köszön be a nap. Ébresztő reggelre édes madárcsicsergés, meleg szellő hívogat. Lustálkodva fordulsz egyet

Teljes bejegyzés »

Láthatóvá válni

Láthatóvá válni     Azt hisszük, hogy ha elég réteget pakolunk magunkra – sminket, filtereket, elvárásokat –, akkor láthatatlanok maradhatunk. Elrejtőzünk a saját életünk elől,

Teljes bejegyzés »

HITTEM .

HITTEM. úgy néz ki, az idő kijátszotta a lapjait, vártam sokat csendesen , azt hittem szeretetben , és minden borult, feltárult a titok .  

Teljes bejegyzés »

FONTOSNAK HITTEM.

FONTOSNAK HITTEM.   őszinteségem taszított a magányba hittem , bíztam ,vártam , bizalmat adtam . így sem kaptam választ elfogattam alázattal.   jól álcázott szavak

Teljes bejegyzés »