Mosolyog a szeme
míg kávét tölt a csészébe
s sziruptalan
életét éli büszke méltósággal.
Türelme angyalszárnnyal
simogat lágyan,
karamellizálatlanul,
farkasszemet néz a világgal.
Haját kacéran hátradobva
csengőn felkacag,
miközben a kávét kavarja
s belenyal. Miért? Senki nem érti.
Megborzong, de mégis
magabiztos, erős,
s átadja kecsesen a csészét.
Neked. Igen. Te, csak boldog nő
mellett boldog férfi.
Author: Tóth Szilvia
Nem vagyok más, csak egy törékeny angyalszív, harmatgyöngy a hófehér liliomon, szösszenetnyi „Szisszenet”. Egy létérzés, amit talán éreztél már… Egy pillanat, amit megéltél. Egy gondolat, ami már benned is megfogant. Angyali világralátás. Olvass, érezz, s fogadd magadba, ahogy szeretnéd…
Megtekintés: 122