Öreg meggyfa nem növekszik.
Széllel ága nem kötekszik,
és bölcsen hajlik, hogyha kell.
Csak simít leveleivel
szelíden.
Gyümölcse már savany-édes.
Ragacsos és cseppet mézes.
Ahogy szedik késő estig,
gyerek-kezet is megfestik
színei.
A domboldal ős lakója.
Egy létra a támasztója.
Sok göcsörtös, fényes ága,
mint egy madár fáradt szárnya,
integet.
Többen jönnek, vödröt hoznak,
öreg törzsnek támaszkodnak.
Recseg, ropog! Szoknyát ácsol
-köréje sok holt meggyfából –
a gazda.
Üres hordó, üres láda,
mind az érett meggyet várja.
Készül lekvár, készül a bor,
benne pár csepp savany humor
ízesíti.
Az est a fát így találja.
Csupasz keze, üres ága.
Megkönnyebbült már a törzse.
Ajándékot hoz jövőre
mindenkinek.
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole