Rózsa Iván: Bábszínházi bohózat (vagy tragikomédia?)
Lehet jó vagy rossz az emberi akarat:
Attól függően, hogy mi a cél?!
Idős hölgy álmában katona fiút takargat:
Ám friss sírra sodor levelet a szél…
Nincs az embernél semmi csodálatosabb;
Ám egyben a legundorítóbb lény.
Pusztítja a bolygóját, kiirt növény- és állatfajokat;
De korántsem áll meg ennél…
Kit mindig megtalálnak a földi javak:
Annak még több kell, semmi nem elég.
Kinek házáról már leomlik a vakolat:
Irigy a szomszédra, és semmit sem remél.
„Dőljön össze az ő háza is!” – legfeljebb azt;
Kicsinyes kis átka fabatkát sem ér.
Ide-oda tesznek embereket, mint sakkbábukat:
A hatalmasok így harcolnak a „békéért”.
Majd háborúba terelik őket, mint vágóhídra állatokat:
Holtukra plecsnit kapnak, elestek a „hazájukért”.
Az emberiség eddigi története; színházba illő bohózat:
Öngerjesztő folyamat a néphülyítés.
Mi is volt előbb: az ok vagy az okozat?
Folyamatosan zajlik a ködösítés.
Mégis mindenki sejti, tudja az igazi okokat:
De csak megrántja a vállát, s legyint: „na, és?!”
Budakalász, 2023. augusztus 1.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
