Jó reggelt, te szép, csodálatos rózsabokor!
Gyönyörű vagy, mint minden reggel. Hajladozol.
Harmatcsepp pereg le a leveledről, s landol.
Hogy éltessen Téged, friss táplálékot adjon.
Örülök, hogy ma is üdvözölhetlek Téged !
Virágok közt a legelőkelőbb Fenséget !
Az illatod, a szirmod, oly büszke tartásod
Ünnepivé varázsol – Nem fogható máshoz.
Nap becézett, szél ringatott, eső itatott.
A természet kelt bennem csöndes áhítatott.
Mi belőle fakadt, hű gondoskodást kapott.
A jó alkotó nemcsak vet, de bölcsen gondoz.
Ki megalkotott, valóban jól végezte dolgát.
Okozni tán én sem fogok neki csalódást.
Hiszem -táplálja lelkem, és néha kigyomlál-
Hogy nem vagyok kevesebb a rózsabokornál.
Author: Szilágyi Tünde
Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem. Gyermekkoromban családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Eleinte lelki késztetés, egyfajta kényszer vezérelt a versek irányába, majd időközebn mindinkább önkifejező-és örömforrássá váltak számomra. Örömmel tölt el, hogy megoszthatom érzéseimet és gondolataimat más emberekkel. Könnyen tudok azonosulni mások érzelmeivel, például fájdalmával. Amikor leírom ezekeket, "kiírom magamból" letisztul az "érzelmi vihar" a lelkemben,. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az egyszerű embereket is. Hiszem, hogy bár mindannyian egyediek, és különlegesek vagyunk, az érzelmek, melyekkel nap, mint nap szembesülünk, nagyon is hasonlóak. Egy megfelelő vers segítségével az az ember is képes lehet "kiönteni" a lelkét és elmondani az érzelmeit, akinek nehezebb a saját gondolatait versbe szedve önmagát kifejeznie. Remélem, hogy segíthetek neki ebben a megtisztelő feladatban.
