Történetek a könyvtárból

Álompor

Két kisdiák érkezett a könyvtárpulthoz.
– Valami jó izgalmas krimit szeretnék! – mondta az egyik.
– Én pedig különleges, állatos történeteket! – szólt a másik.
Gyors segítség és némi válogatás után a kicsik boldogan bevonultak a gyereksarokba. A meleg, kényelmes párnák közt elhelyezkedve olvasni kezdtek.

Pár perc múlva Juli néni körbejárt az állványok és polcok között. Bepillantott a sarokba és elnevette magát. A diákok a színes, érdekes könyvekkel a kezükben a meleg párnák közé bújva békésen aludtak.

Becsületkassza

Érdekes hirdetést láttam az újságban a minap. Az egyik régi könyv adta fel, és új, kíváncsi gazdát keresett magának. Közelebb bújtam és mazsoláztam a betűket:
– „Gyertek el hozzánk az iskolába! Tele van velünk a folyosó. Itt árválkodunk, rátok várunk, barátokat keresve.”
Persze, hogy elindultam barátot találni én is. Magamhoz vettem jókedvem és a szerencsém. Jól megtömtem velük a hátizsákom és amikor az iskolába értem, már láttam, mint nyújtózkodnak, integetnek felém a lapok. Regények, versek, mesék repkedtek körülöttem. Gondoltam, azt választom, amelyik a legkülönlegesebb. Hiszen barátot kerestem és ez bizony nagy felelősség is egyben. Hamarosan ráleltem. Ő is megismert. Levette kemény, nagy kabátját és kérés nélkül megnyílt előttem.
– Igen, Te vagy az! – mondtam neki félhangosan, mire lapjaival intett egyet.
Beszélgethetünk? – érdeklődtem és ő már el is kezdett mesélni egy rövid történetet, majd amikor látta, hogy mennyire örülök neki, kedvesen megkérdezte:
– Leszel a barátom?
Erre én rögtön felkaroltam, hogy elvigyem és ennél a mozdulatnál vettem észre a könyvek fölé függesztett feliratokat:
„ Minden könyv 100 forint, – majd egy másik kosár felett: – Minden könyv 200 forint” és végül előtermett egy hívogató, csodás szó, a „Becsületkassza”.
Na, ez kellett nekem!
Új barátomat kézen fogva megkerestem Julit és Mariannt a könyvtárban.
– Miben segíthetünk? Választottál már könyvet magadnak? – kérdezték.
– Igen, köszönöm! – mondtam. Mindössze két kérésem volna! – tettem hozzá.
Elvinném az új barátomat 100 forintért, és 200-ért megvenném a Becsületkasszát!

A könyv varázsa

Az egyik délután egy hét év körüli kislány lépett be a könyvtárajtón.
– Szervusz, mit szeretnél? – kérdezte tőle Juli néni.
– Annyira izgulok, hogy nem tudok nyugodtan beszélni. Találd ki te!
– Könyvet szeretnél vinni, ugye? – érdeklődött Juli néni mosolyogva.
A csemete bólintott.
– És ugye nincs itt az olvasó jegyed?
A kicsi ismét bólintott, miközben izgatottan tördelte a kezeit.
– Gyere bátran beljebb! – mondta Juli néni. Örülök, hogy szeretsz olvasni. Most könyvtárjegy nélkül is kivehetsz egy könyvet, jó?
Na, erre aztán megeredt a kisdiák nyelve.
– Jaj, az nagyon jó, mert megbeszéltem az osztálytársaimmal, hogy mind eljönnek hozzám és pogácsát, meg süteményt kapunk estére, mert nekem ma van a születésnapom és hoznak tortát is szerintem, meg anyukám készít nekünk madártejet és arról volt szó, hogy ha hozok egy mesekönyvet, akkor apu mesél nekünk annyit, amennyit csak akarunk, és…..
– Jól van már, te lány! – nevetett Juli néni. Válaszd ki azt, amelyiket szeretnéd és nyugodtan vidd haza!
– Ó, már meg is van! – mondta vidáman a kicsi. A három malacka. Azt szeretném!
– Rendben. Ezt a könyvet neked adom a születésnapodra, örökbe!
– Tényleg? Jaj de jó! Köszönöm szépen! – kiáltotta boldogan a kislány és ajándékát a hóna alá szorítva kiviharzott a könyvtárból.

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole 

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mondd, ki…

Szemedből, mondd, ki néz vajon? Gyermek az ingó tutajon, törékeny, szeretet-árva, simogató szóra vágyva?   Vagy ki hegyet hord hangtalan, derűs arcán csak árny suhan

Teljes bejegyzés »

Körforgás

Vihar szárnyán süvít a szél, minden apró zugba betér. Belebújik fűbe-fába, mesebeszédet hord háta. Amivel a szívem tele, az is mind útra kel vele. Messze

Teljes bejegyzés »

Gyökértől gyökérig

Kicsinyke magként hulltál a földre s mint puha zöld ír vett az körbe.   Míg szüntelen kerested új ruhád, nesztelen hasadt a szunnyadás,   felemelt,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan

Az álmatlan éji csendben kint ült a hideg párkányon, csak egy röpke szemrebbenés, s ott termett a párnámon.   Lyukakat fúrt a lelkembe, s az

Teljes bejegyzés »

Táltosok ösvényén.

Táltosok ösvényén. Gomolygó füst, sejtelmes, örvénylő tölcsér, sötét felhőszerű, homályos köd. A föld az éggel összeér, sötétség, a levegő fagyos, lábakat gyökérbe köt. Ám megtöri

Teljes bejegyzés »