Mályinkán jártunk. A kicsiny település a Bükk egyik ködös-szép völgyében pihent, békés lakosokkal.
Kevesen jártak az utcán, így a közeli benzinkúthoz igyekeztünk jó szóért.
– Jó napot kívánok! Megmondaná, merre van a Damasa-szakadék?
A kutas a betonlépcsőn üldögélt, narancslevet kortyolgatott egy kis üvegből.
Elgondolkodott, majd felkelt és azt mondta:
– Hát, bizony nem könnyű odatalálni. Szerintem menjenek át Upponyon, azután Sátán, onnan pedig majd Putnok felé…
– Sátán?
– Igen. – mondta és elmosolyodott.
– Az egy kis falu. Sáta. Van is róla egy történetem:
Az upponyi papot elhívták egyszer egy temetésre, Sátára.
Gondosan ki is írta a parókia ajtajára:
SÁTÁN VAGYOK!
A papot azóta mindenki mosolyogva köszönti.
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok, 58-as születésű. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Kis gyermekkorom óta olvasok és mesélek. Prózák, versek születtek kacskaringós életutam segítségével. Gyűjtöttem régi emlékeket idős emberektől és friss történeteket kaptam apró gyermekektől. Szállodákban dolgoztam és voltam kertész, fotográfus, evezős edző, így találkozásaimat papírra vetve igaz és kitalált emlékekkel próbálom meglepni az érdeklődőket. A szürreális, fordított mesék is a kedvenceimmé váltak a gyerekek rámhatásaként. Gabriella párom és Bálint fiam folyamatosan támogatnak, segítenek az utamon. Önálló mesekönyvem és egy kis verses kötetem született már, valamint antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Továbbra is érdekel, hogy miként érzi magát az Ecset, a Kisegér, az Ember, ha belép a történeteimbe. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak!
