Csend, Nyugalom.

Csend, Nyugalom

 

Vár volt itt, most kőhalom

Emlékéből ez maradt.

Hajnali harmat könnye, száll

S a nap sugarai halkan

Az égre nyújtózkodnak már.

 

A napsugarak égetik a komor köveket,

Hajnali pára hűsíti őket,

Pára cseppje gördül le a mélybe,

Ha megjön az első sugár fénye.

 

Csönd van-e tájon, csak a szél jár

Csöndben állnak a fák,

Ágaik közt kismadár, őse vidám már.

 

Öreg tölgyek állnak a vár alatt

Sok évezredet láttak,

A szenvedést őrizik a háncs alatt,

Mesélnek a fiatal tölgyeknek,

Akik felváltják őket,

S jobbidőt remélnek.

 

Nem volt ilyen néptelen, mikor vár állott a hegyen.

Több madár szállt fényesen,

A vár kövei közt megbújva,

Élt lelkesen.

 

Jött a vihar csendesen, orkánná változott.

Madár lehullt fényesen, s romhalom azóta

A föld alatt összetörve, de nyugodtan most már,

Az örök csöndben.

1987

Szécsi Károly
Author: Szécsi Károly

Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

84 − 80 =

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »