Csinszka egy képen .

„ Mielőtt ifjúságom ködbe vész

könnyes szemem könnyes szemedbe néz”

 

Csinszka egy képen.

 

Szomorú nagy szemekkel

tekintesz az életre, egy

vagy az ifjúsággal

nem érti az idő.

 

Magányosságod a leány

neveldébe örökre beléd

ívódik, versek szeretete

éltet.

 

Tanulsz, álmodozol

várod a múzsád  leveleit

ellent mondasz

az idő rendjének.

 

Tiszta tekinteteden

mégis az öröm honol

a létezés, tenni akarás

gyűrűje.

 

Hajad fürtjei tekeredve,

arcod selymességén

tiszta képet mutat.

Csillog az ártatlanság.

 

Verseidben erősödik az

út keresése, próbálkozás

az alkotás vágya.

 

Tova tűnő szirmokat bont a nyár.

Ady mellett élni árnyék lehet,

de így kiegészítve, egybe

csiszolódik a két ember.

 

Költő társ lettél, a költőknek

dalaidban segítség tündököl

egymásra talált ég és föld

2019.03.19

Szécsi Károly
Author: Szécsi Károly

Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Asszonysorsok-Terike

Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába. A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas

Teljes bejegyzés »

Sötétben izzó szemek

A Tollforgatók Discord közösségben minden vasárnap kapunk egy kihívást ún. heti kreatív írói feladat gyanánt és az erre a hétre kiadott feladat lényegében az volt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szilágyi Tünde

Hű barátom

Van egy hű társam, akit mindenki ismer, De senki sem olyan jól, mint én. Bús szavaim lettek a legjobb barátom. Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.

Teljes bejegyzés »

Emlékül barátaimnak

Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg

Teljes bejegyzés »

A megírt vers

A megírt vers Ma még megbocsájt az idő, miként az árnyék, hossza nő, hogy egyre több jel arcomon, árulja el rútan korom. Talán egy tündér

Teljes bejegyzés »