„ Mielőtt ifjúságom ködbe vész
könnyes szemem könnyes szemedbe néz”
Csinszka egy képen.
Szomorú nagy szemekkel
tekintesz az életre, egy
vagy az ifjúsággal
nem érti az idő.
Magányosságod a leány
neveldébe örökre beléd
ívódik, versek szeretete
éltet.
Tanulsz, álmodozol
várod a múzsád leveleit
ellent mondasz
az idő rendjének.
Tiszta tekinteteden
mégis az öröm honol
a létezés, tenni akarás
gyűrűje.
Hajad fürtjei tekeredve,
arcod selymességén
tiszta képet mutat.
Csillog az ártatlanság.
Verseidben erősödik az
út keresése, próbálkozás
az alkotás vágya.
Tova tűnő szirmokat bont a nyár.
Ady mellett élni árnyék lehet,
de így kiegészítve, egybe
csiszolódik a két ember.
Költő társ lettél, a költőknek
dalaidban segítség tündököl
egymásra talált ég és föld
2019.03.19
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!
