Paál László emlékére.

Paál László emlékére.

 

Magányom, bánatom el nem ereszt.

Képeimben: hangomat hallom,

Hogy együtt zúgjon a fák boltozatával

Életem fényei, árnyékai, villognak

Sötétlenek az erdő útján, tisztásain.

 

Nem érzik a fájdalmat, örömöt

Nyomorúságomat, aggódásomat

Múló kedvem!?

Lelkemben megnyugvás lesz

Ha megértenek az emberek.

 

Fák az erdő szívemet betöltik.

Lomha táj megörvendeztet,

Barnasága én vagyok

Boglyák tövén alszik az őszi lomb.

 

Megértem a fák beszédét

Változatos formájukat

Nyújtózkodásukat, a fény felé

Üzenetet közvetítenek nekem,

Néma világ ez, mégis értem.

 

Hűtlen-sziszegik a fák

Hűtlen, szószegő

Szökevény vagy!

Susogja a fontainbleü-erdő.

 

Betegségem rám szakadt

Fulladt csöndben elnyúlva

Fetrengek a vaságyon, bódultan nyöszörögve

Elért a vég.

 

Sírásók némasága: kötél súrlódása, rögök hullanak

Dübörögve, betemet az éj

Így kellett végeznem ennyi a lét.

2019.01.17

Szécsi Károly
Author: Szécsi Károly

Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

6 + 3 =

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »