Rózsa Iván: Állatkert-világ
Normális?
Az irrealitás megvalósulása a fantáziában is realitás: valósággá vált valaki agyában.
„Égtájak között”
Marx tanainak épkézláb részeiből jobban tanultak Nyugaton, ahol félig-meddig tiltották, mint Keleten, ahol kötelezővé tették.
Jóléti állam
A hülyéknek nem kell szabadság, nem kell demokrácia vagy jóléti állam; nem tudnak ezekkel az értékekkel mit kezdeni. Nekik helyettük is gondolkodó, az irányt megszabó, „gondoskodó”, paternalista-populista vezír kell!
„Zooropa” (U2)
Zooropa, Zooworld!
Állatkert-világ az egész Föld.
Szeretem a nőket!
Azok a férfiak félnek az intelligens, okos nőktől, akik buták, műveletlenek és tartanak a „gyengébbik nem” adott képviselőjének szellemi fölényétől. Ezért inkább saját frusztráltan agresszív bunkóságukba menekülnek. Duplán tartanak a valóságtól, futnak az igazság elől.
Házasság
A házasság tulajdonképpen egyben érdekszövetség is. Egy csónakban kell(ene) evezni, és egyfelé. A szerelem általában gyorsabban múlik el, mint az érdek. Szerelmi házasság is hamar tönkre mehet, ha két szegény és/vagy tapasztalatlan ember köti össze a sorsát anélkül, hogy előtte jól megismerték volna egymást, és felmérték volna jövőbeli lehetőségeiket. Az optimális persze az, ha szeretet-szerelem és érdek egybecseng. És ez tartós állapotot ígér.
Nem kell diktatúra!
Soha többet kétharmadot egy pártnak! Látjuk mire vezetett ez: visszaélnek a túlzott hatalmukkal.
Láthatatlan falak
Majd’ mindenki él a saját kis ketrecében, és talán fel sem fogja, hogy rab…
Emberek még?
Élnek? Éldegélnek. A maguk módján. Életjeleket mutatnak. Félnek? Rettegnek. Minden szokatlantól, minden változástól. Vállaljunk fel velük egyáltalán bármilyen közösséget?!
A megismerés felismerés
Az ismeretlen megismerhető eddig nem ismert, ismeretlen úton is. Például „a nem ismert tartományból” visszafelé jövet…
„Bajnokok reggelije”
„Széttárt pumák” háza az Országháza. Tisztelet a kivételeknek, akik még nem voltak hatalmon.
Real Thing
A nem-való hazugság jobb, mint a való igazság, a penetráns valóság?!
Budakalász, 2023. november 23-29.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
