ELFELEDETT ÉRZÉSEK
Elveszítettem az egyensúlyt,
a lelki béke erejét.
Az éjszakák csendje már,
fájdalom és félelem.
A gondolatokból összegyúrt
képzelet, összerakott képek,
mejek még meg sem történtek
elszívják az erőm,
és a múltam, távolról
kuncogó vigyorral figyel,
vár reám.
A sötét éj most már
nem kell, nem szeretem
de van, a tehetetlenséggel
kell most megküzdenem
és önmagamat legyőzni,
hogy ne kisértsen tovább a múlt,
és előre nézzek messze a fény felé.
2023.04.24.
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!