Rózsa Iván: Szabadíts meg a gonosztól!

Rózsa Iván: Szabadíts meg a gonosztól!

Mottó: „Agyamban kopasz cenzor ül./
Minden szavamra ezer fül.” (URH-együttes)

Agyunkban kalapos cenzor vájkál, vermet ás:
Mint egy régész kutatja a múltat, és miegymást;
Számára az én agyam igazán remek terep:
Gazdag a múltam, és életpályám is kerek.
Következetes vagyok, meggyőződéses idealista:
Turkász cenzorunknál egyre rövidül a feketelista;
Van, akit már kiiktatni, félrelökni sem muszáj:
Fogja a kalapját; várja egy új haza, egy más táj.
Aki meg itt marad, csak terelgetni kell:
A nyájból kilökik a birkák azt, aki szólni mer;
Aki még ugrabugrál, tán nem is értük teszi:
Önmagáért és elveiért, magát még komolyan veszi.
A kizökkent világot már korántsem annyira:
Kevés a kopár mezőn a fű, és túl sok a birka;
A juhász meg a farkas felé tereli őket:
És eladja jó pénzért a lelkeket és legelőket…

Budakalász, 2024. január 6., Vízkeresztkor

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy hang

  Egyetlen hang, kérlek, csak ennyit adj meg nékem uram. Ennyit csak s ígérem, emberré kovácsolom magam. Mert ma már itt e vad, olykor kietlen

Teljes bejegyzés »

Amorhoz

  Talán kísérleted végzel, vagy csak játékot űzől velem? Angyalként álcázva magad, hirtelen lépsz életembe. Olyan vagy, mintha maga Pandora szállt volna le a földre,

Teljes bejegyzés »

Hazug szavak nélkül

Új kapukat társz fel és köszöntesz nékem új hajnalokat, De lelakatolod őket és messze dobod a kulcsokat. Azt mondod csillagként ragyogok néked a sötét éjszakán,

Teljes bejegyzés »

„Te veglio bene assai”

Meleg nyári szellőkben ringatóztak a zöldes levelek, Miközben a selymes tengerrel együtt lassú táncra keltek. A hosszú szűk kicsiny utcák között az élet nem higgadott

Teljes bejegyzés »

A krízis

A krízis   Egy feszült állapot, Melyben ott van a válság; Bennem van a fordulat, És a kilátástalanság.   Míg e kettő viaskodik, Tengervíz mossa

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Szívem tengerpartján

Elárvult, sebzett szívemet, mikor nagyon fájt az élet, elköltöztettem, Egy homokos partot a tenger mellett ő neki lakni kerestem. Néha ellátogattam hozzá, megnézni, hogy megy

Teljes bejegyzés »