Tudom jól, hogy köztünk nem lehet semmi,
De tekintetedben el tudnék örökre veszni.
Ha a szemedbe nézhetek nem számít már semmi,
Annál szebbet biztosan nem álmodhat soha senki.
Mosolyod hegyeket mozgat, világokat emel,
Lelkek legmélyén örömet, boldogságot teremt.
Ilyen csoda mint Te hogy létezhet, érthetetlen;
Gyönyörű vagy, túl minden képzeleten és értelmen.
Tudom jól, hogy nem vagyok hozzád méltó,
De néha látni Téged lélegzetelállító.
Mikor rám nézel az elvarázsol, felemel,
Egy másik, csodálatos világba repít el.
Bár tudom jól, hogy köztünk nem lehet semmi,
De gyönyörű arcod látványát lehetetlen feledni.
És ha csak egy pillanatra érinthetnélek,
Örökre megváltozna számomra az élet.
Author: Skiba Károly
Bár mindig is szerettem olvasni és érdekelt az irodalom, soha nem gondoltam rá komolyabban hogy magam is írjak. Mígnem valaki olyan hatással volt rám, hogy úgy éreztem, a gondolataimat verses formában tudom a legjobban kifejezni. Hálás vagyok az Irodalmi Rádiónak, amiért megjelenhetnek az alkotásaim, köszönöm, hogy része lehetek az alkotóközösségnek.