Miért van az, hogy most legszívesebben a karjaidba bújva,
Elveszve ölelésedben,
Szorosan hozzád simulva
Szivnám magamba illatod édesdeden?
Miért van az, hogy addig szorítanálak,
Míg tüdődben akad még levegő
És addig csókolnálak,
Míg számomra megtehető,
Míg meg nem adod magad a halálnak?
Nem azt mondom,
Hogy halálra ölelnélek,
Mert van annál jobb dolgom,
Minek köze nincs az öldökléshez,
Bár úgyis rajtad jár az eszem folyton.
Miért van az, hogy most legszívesebben a karjaidba bújva,
Elveszve ölelésedben,
Szorosan hozzád simulva
Szivnám magamba illatod édesdeden?
Miért van az, hogy addig szorítanálak,
Míg tüdődben akad még levegő
És addig csókolnálak,
Míg számomra megtehető,
Míg meg nem adod magad a halálnak?
2024. 02. 10. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
