Olyan nehéz eligazodni ezen a világon
Néha észre sem vesznek az emberek.
Csak állok közöttük némán két lábamon.
Értem őket- mégsem látnak engemet.
Úgy megráznám őket, ha lehetne
Üvölteném: ide figyeljetek !
Tán, ha színjátszáshoz jobban értenék,
Felkelthetném a figyelmüket.
De nem vagyok elég fifikáns én…
Egyszerű és, őszinteséggel bélelt
Küllemem vacak, s szerénység nem erény-
Ha cápák közt felszínre törve élek.
Nem értem néha ez önző világot…
Feladtam. Kalapomat magam mellé téve
Elmormolom magamban a miatyánkot.
Látom, belőlem itt már nem kérnek…
Olyan nehéz eligazodni ezen a világon.
Láthatatlan költő képében élek…
Mért van az, hogy ott élek bennetek-
És nem vagyok köztetek mégsem ?
Author: Szilágyi Tünde
Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtem, majd családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Kezdetben a versírás lelki késztetésből eredt, majd az évek múlásával még inkább önkifejező forrássá vált. Boldoggá tesz, amikor le tudom írni, amit gondolok, vagy érzek főleg azért, mert gyanítom, hogy sokan mások is hasonlóan éreznek és vélekednek, csak nem mindig tudják ezeket versbe önteni. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára könnyen érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az embereket.