Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt - jellemzően műszaki pályán - ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék néhány éves költői pályámon további szárnycsapásokat tenni.
Téli-tavaszi fehér virág Ablakom alatt a tavasz lopódzik, Bár meleg kabátba burkolózik, Mert még látszik a tél lehelete, Sapka, sál, kesztyű kellene… Ablakomon
Kocsija begördült a kavicsos feljáróra. Egy órával korábban érkezett, mint általában. A kora májusi, szikrázó napsütés, a gyenge szellő simogatóan vett körül minden létezőt. A
Vers a múzsámhoz Egy este kezemben kék ecset fest, mely kedves és szép nekem. A lelkem rejtekén suttogó csend, százezer nagy titkot
Edit Szabó : Szól a hegedűm „Csönd legyen ! énekeljetek a csöndben”, halljátok hozzá hegedű muzsikám, mit teljes szívemből adok nektek át, öröm szárnyal a
Ha kórlapom lenne, szerepelne rajta, mit okozol, Láz gyúlt a szívemben, hol békés csend honolt. Nem kín ez, inkább fénylő lobogása, Mint hajnalban születő, gerlepár
A TÍZ ÓRÁS VIADAL Itt fekszem büszkén a kórházi éjben, Sorsom dacol a steril, fehér fallal, Várok egy szóra a nagy sötétségben, S tízkor
