Komoly arcú, nincs rajta semmi dísz,
Haja kissé kócos, lazán borzas,
Szikár teste izmos, akár a vas,
Zöldeskék szeme tiszta forrásvíz.
Műveiben szelíden megfüröszt,
És kutakodik a lelked alján,
Te meg ott állsz mezítelen, satnyán
Míg kóborolsz az emlékeid közt.
Átlátsz mindent, mint a szárnyaló madár,
Könnyűvé vált tested szinte fényevő,
Elvarázsol az ég, tiszta levegő
És lelked ismét magára talál,
Nem tűr többé rácsot és kalitkát.
Poharadba vizet önt. Színtisztát.
Author: Takácsné Tóth Márta
Taktoma (Takácsné Tóth Márta) Unokáim kérésére szoktam meséket kitalálni. Altalában 6-8 dolgot adnak meg, pl. helyszín, szereplő vagy tárgy, és ezeknek a mesében szerepelniük kell, Sajnos elég ritkán írom le őket. Alkalmanként verseket írok, ha valami inspirál. Rajzolok, festek, a Paks Városi Vegyeskarban énekelek. Számukra több idegen nyelvű darab magyar átiratát is elkészítettem. Szeretem Arany János balladáit, a fantázia és sci-fi könyveket, filmeket, no meg a verses meséket, jó ritmusú gyerekverseket. Első publikációm (4 versem és egy kapcsolódó rajzom) egyik ismerősöm unszolására a 2022 tavaszán jelent meg a Paksi Tükör c. irodalmi, művészeti és helytörténeti kiadványban. Ugyancsak ő biztatott, hogy vegyek részt pályázatokon és az interneten is nézzek körül. Sikeres pályázataimnak köszönhetően több versem és mesém is megjelent antológiákban és irodalmi honlapokon. Mottóm: A fantázia jövő között a lelked és az elméd tölti ki az űrt (Taktoma).
