EZT MOST MIÉRT !?
Minden változik bennem.
Csendben és talán rendben is ,
bölcsebb leszek vagy mégsem ,
érzek valami lassulást
nyugalmas reggeli ábrándozást.
Kimondták a végítéletet
megkaptam a tényeket
fehéren-feketén , s a félelem .
Nem is gondoltam volna
hogy ilyen békésen viselem .
Ballagtam a megálló felé
a nyüzsgő várost nem érzékeltem ,
láttam de süket volt minden-
nyomorú csend volt.
Zakatoló lelkek a poros
összezsúfolt házfalak között
sietnek .
Mindenki tartozik valakihez
talán , s közben oly egyedül vannak .
A mosoly még létezik
az ölelés még segít rajtuk
ha közel engedik egymást magukhoz .
S közben változunk ki így ki úgy,
nem tehetünk róla a játszmák
a sorsunk meg van írva .
De te figyelj , hogy legalább
önmagad megértsd .
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!
