Még hiszek benned

Még hiszek benned

 

Még hiszek benned,

Hiába ül szívemen fájdalom;

Te vagy nékem a boldogság,

Te vagy minden bánatom.

 

Hallottam felőled jót,

S, hogy szembe mentél véle;

Mindig tudtam, hogy egyszer majd,

Nem borulsz előtte térdre.

 

Talán már sejted mire is vagy képes,

De még magad sem hiszed el;

Boldogságod tudom, már megtalálod,

Segítek néked most is, mind a két kezemmel.

 

Imádkozom az Úrhoz…

Aki tán örökké elválasztott tőled;

Vagy ahhoz az Úrhoz, aki most mutatja néked,

Mi válik majd belőled.

 

Már nem kívánok tőle semmit,

S ne hidd, hogy nem akarok;

Ha csak egyszer mellém adna az élet,

Ígérem, hű leszek hozzád, és melletted maradok.

 

Egyszer készen állsz majd arra, hogy szeress,

Ezt jól tudja a világ;

S holnap azért mondok majd imát,

Ha felém indulsz, ne kövess el semmilyen hibát.

 

Csak merj, s oly bátor légy,

Ahogy pár hete véle voltál;

Bármit tettél, vagy mondtál,

Azzal számomra fájdalmat, soha nem okoztál.

 

Ha így cselekednél,

Tisztelettel, és megbecsüléssel bánok veled;

Teszem majd mindazért,

Mert imádlak és szeretlek.

 

Még mostan is csak,

Várlak,

S ne telne el percem, órám, ha arra gondolok,

Hogy tán soha többé nem látlak.

 

Ha soha nem jössz,

Szerelemből jegyezzenek téged;

S ha így lesz, holnap azért imádkozom majd,

Hogy az Úr csókoljon helyettem téged.

 

2014.07.22.

 

Horváth Szabolcs
Author: Horváth Szabolcs

Tatabányán született 1990. március 25-én. 2011-2014 között a Szombathelyi Nyugat Magyarországi Egyetem bölcsész szakán tanult, média-kommunikáció szakon szerezett diplomát. 2022-ben a Kodolányi János Egyetem könyvtáros szakán szerzett diplomát. 2006-ban kezdett verseket írni, de komolyabban csak 2014 óta publikál. Eddig nyolc kötete jelent meg. 2017 áprilisa és 2020 januárja között szervezője volt a tatabányai Slam Poetrynek. 2019 januárja és 2020 novembere között tatabányai olvasóklubot (Olvasólámpa) vezette. Elhunyt kortársaim tiszteletére több alkalommal szervezett irodalmi megemlékező műsorokat. Fontosnak tartja városa, illetve a megyéje irodalom kultúrájának művelését és terjesztését. Jelenleg a 2020-ban elindított tatabányai Tollkoptatók Irodalmi Kör vezetője. Ennek fő célja a tatabányai és a megyei szerzők és azok írásainak megismertetése. A 2020-as év végén elkezdte összeállítani élete első válogatás kötetét. 2023-ban megálmodója és szerkesztője volt a Tollkoptatók (online) megyei hatókörű Antológiájának. Jelenleg a legújabb kötetén dolgozik. Ez mellett még több ötlete van, melyet a jövőben szeretne megvalósítani. Versei eddig a Holnap Magazinon, a Poet-en és a Napúton jelent meg. Legnagyobb díját 2021-es évben szerezte a Napút folyóiratnál, ahol a Cédrus Művészeti Alapítvány, Kortárs Irodalmi Alkotások Pályázatán, Vers kategóriájában a Kiemelt szerzők közé került. Könyvbemutatóimról és író-olvasó találkozóimról készült felvételek itt elérhetőek: 2014. júliusától saját facebook oldalal rendelkezik. (https://www.facebook.com/Horvth-S zabolcs-versei-1441227439479669/) Megjelent kötetei: A Háromszázak...

Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Ha soha nem jössz,
    Szerelemből jegyezzenek téged;
    S ha így lesz, holnap azért imádkozom majd,
    Hogy az Úr csókoljon helyettem téged.”

    Felemelő, nemes, szép gondolat.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mit látsz ha nézel?

Edit Szabó : Mit látsz ha nézel ? Mit látsz,ha engem nézel odafent ? „Látod-e ami elvakít,ha fény burkolja be, ” a hegy tetején ,magasban

Teljes bejegyzés »

Üdvözölve

Üdvözölve Üdvözölve légy Klára asszony, Neved a magyar nők álma maradjon Melletted áll férjed egy ország bálványa, Sokáig élj Ferkó, mind ezt kiáltja Te vagy

Teljes bejegyzés »

Jó, éjszakát!

A háttérben halk zene szólt, talán Mozart, Bartók, Liszt, vagy Kodály lehetett, nem is tudom, de kétségkívül megérintett. Lehet, hogy azért, mert ma különösen sokat

Teljes bejegyzés »

Zamatos június

De zamatos ez a június, sugarat szór, tündököl fénye, forrón csókolgatja bőrömet, légben sistereg egész lénye. Sóhajtva tárom felé karom, számomra édes lélekbalzsam, illata tüdőmet

Teljes bejegyzés »

Szedte a lábát a nyár

Úgy szedte a lábát a nyár, mint az őz, s nézd, most nálunk vendégeskedik az ősz. Arany, vörös, sőt rőt színekben ropja, hűs szél pörgeti,

Teljes bejegyzés »