A ragyogó kishold ígérete

A ragyogó kishold ígérete

 

Óvoda, te varázslatos, kedves, szép házikó,

falaid között cseperedett sok-sok kis manó.

 

Gyakran megpihentem én egy pihe-puha ágyon,

csodálatos volt itt nekem valamennyi álmom.

 

Meseszerű és felejthetetlen élményem volt,

mikor angyalok mondták, Bazsi legyél te a hold.

 

Én a nappalok, s éjszakák éhes kiskirálya,

kifli voltam, s kerek sajt a fényes nagyvilágban.

 

Sokan becéztek engem, így lettem hát holdacska,

velem csillogott sok kis patak, folyó, s tavacska.

 

Egy álomvilág csodás kastély parkjában jártam,

bokrok és fák melletti árkokban kúsztam, másztam.

 

Tündérek tanítottak a szép magyar beszédre,

száz mondókát tudok már kitéve és betéve.

 

Köszönettől, s tisztelettől dobog most a szívem,

tettüket örökké őrzi, merengő kis lelkem.

 

Utoljára nyílik ki most az óvoda kapu,

mellettem az ősök, a tesóim, anyu, s apu.

 

Mindenki itt van kiket én őszintén szeretek,

a nagyvilágban büszkén hirdetem majd nevetek.

 

Megígérem, hű leszek, mert én a jó hold vagyok

ablakotokban éjjelente fény pulzál, s ragyog.

 

                                               Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van, ami nem változik 

(A szeretet örök)   Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek.   A

Teljes bejegyzés »

Cseppek csendje

Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny

Teljes bejegyzés »

Pengék a zsebben

Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét.   Minden nap belenyúl, minden nap

Teljes bejegyzés »

Málnahab

Estefelé jár már a nap, Lassan indul a kis csapat. Nagypapa és két unoka Szedés után elfáradva.   Hazára kis kanna málna Vándorol határból házba.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Remélt fény

Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet

Teljes bejegyzés »

Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »