sorstársaimnak
építkezés – felújítás
|
a) Henriett, a helybéli tervező nő úgy látom, ma se jön a tervező. azt mondta: ó, csak nappal tervez ő, de már késő nappal van, s mégsem jő tervezni ő!
elmentem meglesni, esténként tervez-e mégis ő, s nagy csudát láttam: esténként is tervez a tervező!
a szobában, egy ágy mellett állt egy fiatal férfi és egy gyönyörű nő, e felállást tervezi megváltoztatni ő…
de jó neki!
b) Ernő, a hő- és vízszigetelő úgy látom, ma se jön a szigetelő. azt mondta: ó, csak nappal szigetel ő, de már késő nappal van, s mégsem jő szigetelni ő!
elmentem meglesni, esténként szigetel-e mégis ő, s nagy csudát láttam: esténként is szigetel a szigetelő!
a padláson, a kémény mellett állt egy gyönyörű nő, e nőt hő- és vízszigeteli esténként a szigetelő…
de jó neki!
c) Laci, a nőműves kőműves úgy látom, ma se jön a beton-, a tégla- és kőművölő. azt mondta: ó, csak nappal falaz ő, de már késő nappal van, s mégsem jő falazni ő!
elmentem meglesni, esténként falaz-e mégis a falazó (ő), s nagy csudát láttam: esténként is falaz a kőművelő!
a pucér falak között, egy sarokban állt egy pucér, gyönyörű nő, e nőnek falaz, pakol, vakol esténként a kőműves. ő…
de jó neki!
d) Zoli, profi épületgépész vállalkozó ő úgy látom, ma se jön a vízszerelő. azt mondta: ó, csak nappal szerel ő, de már késő nappal van, s mégsem jő szerelni ő!
elmentem meglesni, esténként szerel-e mégis ő, s nagy csudát láttam: esténként is szerel a gépész vízszerelő!
a fürdőben, a kád mellett állt egy gyönyörű nő, e nő beszabályozását, szerelvényeit szereli esténként a vállalkozó vízszerelő…
de jó neki!
e) Feri, a villanyszerelő úgy látom, ma se jön a villanyszerelő. azt mondta: ó, csak nappal szerel ő, de már késő nappal van, s mégsem jő szerelni ő!
elmentem meglesni, esténként szerel-e mégis ő, s nagy csudát láttam: esténként is szerel a villanyszerelő!
a szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő, e nőt kapcsolgatja és villanyozza fel esténként a villanyszerelő…
de jó neki!
f) Sanyi, a burkoló úgy látom, ma se jön a burkoló. azt mondta: ó, csak nappal burkol ő, de már késő nappal van, s mégsem jő burkolni ő!
elmentem meglesni, esténként burkol-e mégis ő, s nagy csudát láttam: este is burkol a burkoló (lő)!
a szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő, e nőt burkolja – fugázza esténként a burkoló. ő…
de jó neki!
g) Lajos, a vasporos lakatos úgy látom, ma se jön a lakatos. azt mondta: ó, csak nappal lakatol ő, de már késő nappal van, s mégsem jő kalapálni ő!
elmentem meglesni, esténként vasal-e mégis ő, s nagy csudát láttam: este is szerel bizony ő!
a műhelyben, a pad mellett állt egy gyönyörű nő, e nőt olajozza, reszeli, heggeszti esténként a lakatos. ő…
de jó neki!
|
h) Viktor, a mázoló piktor úgy látom, ma se jön a festő. azt mondta: ó, csak nappal fest ő, de már késő nappal van, s mégsem jő mázolni ő!
elmentem meglesni, esténként fest-e mégis ő, s nagy csudát láttam: este is ecsetel bizony a festő!
a szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő, e nőt alapozza, keni – festi esténként a festő…
de jó neki!
i) Bálint és Jani, a párban festő szobafestő úgy látom, ma se jönnek a szobafestők. azt mondták: ó, csak nappal szobafestnek ők, de már késő nappal van, s mégsem jönnek festeni ők!
elmentem meglesni, esténként csiszolnak – glettelnek-e ők, s nagy csudát láttam: este is festenek bizony a festők!
a szobában, a bár melletti ágyban állt két gyönyörű nő, őket glettelik – csiszolják – fújják – szórják meg esténként párban ők…
de jó nekik!
j) Szabolcs, a bútortervező úgy látom, ma se jön a bútortervező. azt mondta: ó, csak nappal dolgozik ő, de már késő nappal van, s mégsem jő dolgozni ő!
elmentem meglesni, esténként tervez-e mégis ő, s nagy csudát láttam: este is dolgozik bizony a bútortervező!
a szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő, az ágyat, magát, és a nőt tervezi esténként egybe a bútortervező…
de jó neki!
k) Balázs, a varázs parkettás úgy látom, ma se jön a parkettás. azt mondta: ó, csak nappal parkettázik ő, de már késő nappal van, s mégsem jő tenni a dolgát ő!
elmentem meglesni, esténként burkol-e mégis ő, s nagy csudát láttam: este is varázsol bizony a parkettás, ő!
a hálószobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő, e nőt méregeti, fűrészeli, illesztgeti esténként ő…
de jó neki!
l) Klári, a bejárós takarítónő úgy látom, ma se jön a takarítónő. azt mondta: ó, csak nappal takarít ő, de már késő nappal van, s mégsem jő porszívózni ő.
elmentem meglesni, esténként takarít-e ő, s nagy csudát láttam: esténként is bejárogat bizony a takarítónő!
a másik szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű műanyag nő, e nőt törölgeti, tisztogatja esténként ő…
ha jó neki!
m) kedves Károly, az önkormányzati tisztviselő úgy látom, ma se jön a tisztviselő. azt mondta: ó, csak nappal viseli tisztjét ő, de már késő nappal van, s mégsem jő ellenőrizni ő!
elmentem meglesni, esténként intézkedik-e mégis ő, s nagy csudát láttam: este is szorgoskodik a tisztviselő!
a szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő, e nőtől igyekszik ideiglenes használatbavételi, fennmaradási és tartózkodási engedélyt szerezni ő…
de jó neki!
n) Gábor, a mindenhez értő mindenes ő úgy látom, ma se jön a művezető. azt mondta: ó, csak nappal művezet ő, de már késő nappal van, s mégsem jő rendelkezni ő!
elmentem meglesni, esténként vezet-e műt a művezető, s nagy csudát láttam: este is művezet bizony ő!
a szobában, az ágy mellett állt egy gyönyörű nő (azaz a nejem, „a megrendelő”), ő magyaráz nekem, őt hallgatom naponta hajnalig én, a megsemmisülő…
jó ez nekem? hát…, őőőőő….
2024.06.14. (68 évesen) |
további írásaim: Bejegyzések ‹ Irodalmi Rádió — WordPress
blogcím: Irodalmi Rádió | ivantsygabor (irodalmiradio.hu)
Author: Ivántsy Gábor
Már kisiskolás koromban is szerettem írni, aztán, ahogy a párkapcsolatok is beköszöntöttek, ez a késztetés jócskán felerősödött. Középiskolásként szerettem meg az irodalmat, s persze annak is leginkább a szerelmes – érzelmes ágai-bogai álltak közel hozzám. Írásaim zöme a hetvenes években, másik része a közelmúltban született, bemutatkozásként, s egyben „Ars Poetica” -ként a mostaniakból idézett, különböző hangulatú gondolatom szolgáljon: …” nem vagyok író. bár írok néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok költő sem. bár költök néha én is, ugyanúgy, mint mások és nem vagyok színész sem. bár színlelek néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok fájó seb sem, bár vérzek néha én is, ugyanúgy, mint mások nem vagyok senki sem. bár, vagyok Ember néha, ugyanúgy, mint mások, és nem vagyok semmi sem. bár Ember vagyok néha. én is. ugyanúgy, mint mások…” —————– …” érezni akartam, átélni, mint éltem, kíváncsi voltam, milyen volt az érzés, amit átéltem, akkor, amikor megéltem csak akkor írok, és csak azt, amit érzek, főleg magamnak, hogy tudjam, még élek legyen mire emlékeznem, ha már majd „csak” élek, s ne kelljen megélnem, hogy minden eltűnik, amint én is eltűnök végleg” —————– …” akkor élt az ember, ha valamit alkotott, ha alkotott valamit, vagy kicsit, vagy nagyot ha...
Egy válasz
Jót derültem ezeken a „munkásokon”. Végül is nem értem, hogy mikor keresnek pénzt, de mindnek gyönyörű nője van, még a felszarvazott férjnek is.
Szeretettel: Rita