Terítéken

Terítéken

 

Leveszik szemfedőmet,

S tükörben látom színemet;

Sok cukrász állítja,

Imádják a krémemet.

Este van az étteremben,

Úgy látszik telt ház;

Töltelékem senkinek se kell,

Pedig nem romlott a máz.

 

Bejön néhány hölgy,

Egy üres asztalt foglalnak el;

Fel is figyelek rájuk,

Mind a két gyöngyszememmel.

A pincér sietve rohan,

S én ide érzem illatukat;

Eltelik pár csodával teli perc,

S kihozzák az italokat.

 

Mutogatnak rám,

S közben hangosan nevetnek;

Nem tudom miért ez minden,

Tán elrontották testemet?

Újra megjelenik közöttük,

Az egyik csinos pincér;

S a szőke hajú csoda,

Rám mutogat, engem kér.

 

Utazom, imbolygok,

Egy erős, s ügyes kézen;

Gyönyörűek, s csinosak a lányok,

De nem tudom, mit vétettem kérem.

Lehet, tetszem nekik?

Talán még sem vagyok tökéletlen?

Amivel mostan felszeletelnek,

Az pedig koránt sem életlen.

 

Megízlelnek engem,

És már javában kóstolnak;

Valakinek íztelen vagyok,

S vannak, akik bókolnak.

De egyiküknek úgy látom,

Már félre lettem téve;

Semmire sem fáj a foga,

Csak a habra, és krémre.

 

A szőke és kék ruha,

Ma nem egy jó párosítás;

Nem is egy pincér rohan ide,

Hanem kis híján száz.

Asztalokat hoznak,

S már látom, jönnek társaim;

Mi történik én velem?

Halál jön és guillotine?

 

Újabb mézédes étkek,

Vernek tanyát az asztalon;

Érzem ebből lesz nekem most,

Igazán nagy gondom, bajom.

Valaki elfogyasztott látom,

S valaki látom nem;

Ők csak nevetgélnek tovább,

Nekem meg tán ennyi volt az életem.

 

De valami történik,

Újra jön a főúr;

Gondolhattam volna ki szólt,

És persze, hogy a fő úr.

Darabjaimat külön látom,

De nem tudom hová visznek;

Távolodom az asztalomtól,

Ők meg egyre jobban nevetnek.

 

Át a lengőajtón,

Majd egyenest a kukába;

Miért nem kellettem nekik?

Minden hiába.

Lehet már senkinek, se kellek?

Ennyi volt az életem?

De legalább tudom milyen érzés,

Ott lenni a terítéken.

 

2014.08.17.

 

Horváth Szabolcs
Author: Horváth Szabolcs

Tatabányán született 1990. március 25-én. 2011-2014 között a Szombathelyi Nyugat Magyarországi Egyetem bölcsész szakán tanult, média-kommunikáció szakon szerezett diplomát. 2022-ben a Kodolányi János Egyetem könyvtáros szakán szerzett diplomát. 2006-ban kezdett verseket írni, de komolyabban csak 2014 óta publikál. Eddig nyolc kötete jelent meg. 2017 áprilisa és 2020 januárja között szervezője volt a tatabányai Slam Poetrynek. 2019 januárja és 2020 novembere között tatabányai olvasóklubot (Olvasólámpa) vezette. Elhunyt kortársaim tiszteletére több alkalommal szervezett irodalmi megemlékező műsorokat. Fontosnak tartja városa, illetve a megyéje irodalom kultúrájának művelését és terjesztését. Jelenleg a 2020-ban elindított tatabányai Tollkoptatók Irodalmi Kör vezetője. Ennek fő célja a tatabányai és a megyei szerzők és azok írásainak megismertetése. A 2020-as év végén elkezdte összeállítani élete első válogatás kötetét. 2023-ban megálmodója és szerkesztője volt a Tollkoptatók (online) megyei hatókörű Antológiájának. Jelenleg a legújabb kötetén dolgozik. Ez mellett még több ötlete van, melyet a jövőben szeretne megvalósítani. Versei eddig a Holnap Magazinon, a Poet-en és a Napúton jelent meg. Legnagyobb díját 2021-es évben szerezte a Napút folyóiratnál, ahol a Cédrus Művészeti Alapítvány, Kortárs Irodalmi Alkotások Pályázatán, Vers kategóriájában a Kiemelt szerzők közé került. Könyvbemutatóimról és író-olvasó találkozóimról készült felvételek itt elérhetőek: 2014. júliusától saját facebook oldalal rendelkezik. (https://www.facebook.com/Horvth-S zabolcs-versei-1441227439479669/) Megjelent kötetei: A Háromszázak...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ellovagolni

Ellovagolni a naplementében, még hátra sem nézni, mint szerencsétlen, és nem vinni múltat, ott hagyni helyben, hogy visszajönni már soha ne kelljen.   Hadakozásban a

Teljes bejegyzés »

Királyság

Ha király vagy, királyságod van, várkastélyodban nyüzsög a sok alattvaló, kirendelheted a hintód magadnak, mert Te vagy az uralkodó.   Emberek életéről dönthetsz, Te döntöd

Teljes bejegyzés »

Boldogok a tiszta szívűek…

Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Isten Bár a szem gyakran vibrál, pillantása dermedten csapong A kiterebélyesedett emberi vágy értetlemül tülekedik egyre jobban A

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

A gödör

Hűvös tavaszi reggel volt. Szél fütyült a felhőkarcolók között, és befújta a szemetet az aprócska parkba, amely a hatalmas épületek sűrűjében bújt meg. A parkőr

Teljes bejegyzés »

Az utolsó szó

A férfi az asztal fölé hajolt, kezében reszketett a toll. A tinta sercegett a papíron, ahogy a betűk lassan egymásba fonódtak. A gyertya imbolygó fénye

Teljes bejegyzés »