Egy ideje már nem esett az eső,
De végre megint kellett az ernyő.
Esett ugyan egy kevés csapadék,
De a földnek ez még nem nagy ajándék.
Lassan jön a szántókra az őszi vetés,
Mire kell még bőséggel, az égi áldás!
Száraz és szikes lett a talaj a nagy melegtől,
De érezni már az enyhülést a hegyekből!
Lassan érkezik az eső a szántókra,
Megéri kivárni majd benne mókázva.
Ha nem tudod milyen esőben táncolni,
Akkor nem érted miért jó esőben mókázni!
Gyerekként volt hogy ősszel is bőrig áztunk,
Miközben a pályán a barátokkal fociztunk.
Jól esett mint a hirtelen jött nyári zápor,
Miben futottunk, mint a nyáj után a pásztor!
Esőben táncolni, néha őrültség,
Hidd el, ez nem nagy önteltség!
Ahogy a talajnak, úgy az embernek sem árt,
Ha néha kicsit beengedi a természetes bájt!
Táncolj egyszer önfeledten az esőben,
És engedd el a gondod, ebben a „fertőben”.
Csak egyszer nézd meg milyen az őszi eső,
És ne nyomja tovább a lelked a bánatfelhő!
Author: Benyó Attila
Benyó Attila vagyok 1987-ben születtem, jelen pillanatban is Békés megyében élek Csorváson! Voltak már próbálkozásaim az írás terén pár évvel ezelőtt is de ennyire intenzíven 2024 áprilisa óta kezdtem bele! Nem bántam meg! Szeretek írni és tudom hogy még van hova fejlődnöm és a hibákat kijavítani! De tanulékony vagyok és szeretem csiszolni a tudást! Remélem sok-sok hasznos tanáccsal tudunk egymásnak segíteni! Egyébként a az írás mellett a kerékpározás és a futball ami még leköt! Borzasztóan hálás vagyok, személy szerint sosem gondoltam hogy ideáig is eljuthatok! Köszönöm a meghívást!
2 Responses
Kedves Attila!
Csodás sorok. Bizony én is szeretem az őszi esőt és gyakorta sétálok is benne, gyerekkoromban pedig valóban nem zavart, ha bőrig áztam. Persze, ha hetekig esik, az már sok tud lenni, de egy-egy esős nap kifejezetten kell.
Szeretettel: Rita
Köszönöm a kedves szavakat! 🙂