Visszanéztem
Beszélgetésünket,
Felidéztem
Sok közös élményünket,
De mivel valamikor régebben
Letiltottalak mérgemben,
Nem láttam, csak képeken,
Milyenek voltunk kezdetben.
Az egész egy poszttal kezdődött,
Miben írtam magamról,
Hogy a fejem ütődött,
Szedjen fel valaki a padlóról!
Egész sokan jelentkeztek,
Kaptam a sok üzenetet,
De a tied volt az egyetlenegy,
Ahol éreztem a tiszteletet.
Mások is írtak kedvesen,
De az olyanok voltak kevesen,
Akik tudtak köszönni rendesen
S nem siettek sehova sem.
Te szép lassan haladtál,
Mert valami komolyat akartál
Építeni,
Nem csupán szédíteni.
Nem kell nagyon szépítgetni:
Valahogy elkezdtünk beszélgetni.
Éreztük, hogy ez köztünk elemi
S végül így lettünk mi.
2024. 09. 17. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.
4 Responses
Kár volt letíltani, de talán nem késő helyrehozni. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
? Ezt most nem értem 😁
Ja, már minden világos. 😁 Azóta is boldog kapcsolatban vagyok az illetővel, akinek a vers szól, úgyhogy hálisten minden rendben van. Örülök , hogy tetszett az írásom.😇
Akkor jó. További boldog éveket kívánok!
Szeretettel: Rita