Így lettünk mi

Visszanéztem
Beszélgetésünket,
Felidéztem
Sok közös élményünket,

 

De mivel valamikor régebben
Letiltottalak mérgemben,
Nem láttam, csak képeken,
Milyenek voltunk kezdetben.

 

Az egész egy poszttal kezdődött,
Miben írtam magamról,
Hogy a fejem ütődött,
Szedjen fel valaki a padlóról!

 

Egész sokan jelentkeztek,
Kaptam a sok üzenetet,
De a tied volt az egyetlenegy,
Ahol éreztem a tiszteletet.

 

Mások is írtak kedvesen,
De az olyanok voltak kevesen,
Akik tudtak köszönni rendesen
S nem siettek sehova sem.

 

Te szép lassan haladtál,
Mert valami komolyat akartál
Építeni,
Nem csupán szédíteni.

 

Nem kell nagyon szépítgetni:
Valahogy elkezdtünk beszélgetni.
Éreztük, hogy ez köztünk elemi
S végül így lettünk mi.
2024. 09. 17. – B. R. M.

 

 

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok

0
Megosztás
Megosztás

4 Responses

  1. Ja, már minden világos. 😁 Azóta is boldog kapcsolatban vagyok az illetővel, akinek a vers szól, úgyhogy hálisten minden rendben van. Örülök , hogy tetszett az írásom.😇

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »