Szeptemberi eső

Szeptemberi eső

Köszönöm Istenem,
a csendes esőt.
Angyalok könnyében
visszahozod őt.

Köszönöm a csendet,
mert így hallhatom,
hogy zendül a hangja
halott húrokon…

Köszönöm a magányt,
tépett lelkemet,
Vigasztalan éjben
a te fényed vezet.

Köszönöm a létet.
Botladozva bár,
Feléd megyünk együtt.
Nem győz a halál.
2024.09.18. Törteli Tücsök

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Amit nem mondhattam el

Rengeteg szó nyomja lelkemet, Melyet nem mondhattam el. Igaz, elmondhattam volna… Ha az elmúlás közbe nem szólt volna. El kellett volna mondanom, Milyen szép volt

Teljes bejegyzés »

Utak

Járt utat a járatlanért el ne hagyd! Mondja, ki már az életben tapasztalt. Taposd azt az utat, Melyről tudod, hogy helyes irányt mutat. A járt

Teljes bejegyzés »

Gyász

Ne hagyd, hogy elvegyék tőled, Éld meg a gyászod, ha már a szeretted nem lehet veled. Azért fáj ennyire, mert mélyen szeretted, Elengednéd könnyedén, ha

Teljes bejegyzés »

Sosem vagy egyedül

Sosem vagy egyedül, Még ha épp most a padon magad is ülsz. Velünk vannak szeretteink, Kik előrementek a paradicsomig. Hidd el, épp téged néznek, Sajnálják,

Teljes bejegyzés »

Titkos napló

Édes drága titkos mentsváram, Oly sokkal tartozom neked, főleg hálával. Annyi mindenen segítettél át, Mindent tudsz, amit másnak nem adhattam át. Idegen voltál számomra, Nem

Teljes bejegyzés »

Meghallani, nem csak hallgatni

Napjainkat sok beszélgetés alakítja. Sok életnek vagyunk szem- és fültanúja. Sok mindent látunk, sok mindent hallunk, De vajon a benne rejlő mondanivalót is meghalljuk? Sok

Teljes bejegyzés »