A mi utunk

Előttem álltál és a testünk összeért,
Felnéztem rád, az ajkadra várva.
Beleívódott égőn szívembe e kép,
Mint a világ legszebb boldogsága.

Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt
Egy földöntúli remény, egy vágy,
Hogy ne lehess Te már soha másé.
Ezentúl csakis hozzám tartozzál.

Lesütöttem a szemem e szégyenért,
De hiába, ha e tűz szívemből kiállt:
Én tied vagyok, hát légy Te is az enyém,
Vagy felemészt ez őrült szerelem láng.

Előttem állsz s már szívünk is összeér,
Együtt bóklászunk bódult egy világban.
Nincs akadály, kétely, vagy gyengeség,
Mely szerelmünk útjába – valaha is – állhat.

Előttem álltál és a testünk összeért,
Felnéztem rád, az ajkadra várva.
Beleivódott égőn szívembe e kép,
Mint a világ legszebb boldogsága.

Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt
Egy földöntúli remény, egy vágy,
Hogy ne lehess Te már soha másé.
Ezentúl csakis hozzám tartozzál.

Lesütöttem a szemem e szégyenért,
De hiába, ha e tűz szívemből kiállt:
Én tied vagyok, hát légy Te is az enyém,
Vagy felemészt ez őrült szerelem láng!

Előttem állsz s már szívünk is összeér,
Együtt bóklászunk bódult egy világban.
Nincs akadály, kétely, vagy gyengeség,
Mely szerelmünk útjába – valaha is – állhat.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Együtt bóklászunk bódult egy világban.”

    Remekül jellemezted, hogy milyen a szerelmes ember. Nem a való világban él, mert a szerelem bódulttá teszi. Petőfi szerint a szerelem sötét verem. Csodálatos érzés, mely elröpít a realitások talajáról, vagy tán épp ezért csodálatos?

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vár az újabb tanév

Edit Szabó : Vár az újabb tanév Kérdezem egy barátom kislányát : Timikém, várod már az iskolát ? Szája széles mosolyra húzódik, – nagyon várom

Teljes bejegyzés »

Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »

Igazságtalanság

  Az élet igazságtalanságok sora, A kérdés, hogyan reagálunk a rosszra. Elfogadjuk, belenyugszunk, vagy kesergünk, Vagy felvesszük a kesztyűt s csatába megyünk.   A világ

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lebegés

Rózsa Iván: Lebegés Tisztán, érdek nélkül szeretni: igaz érzés. Hozzásimulni, szerelemből szeretkezni: igaz érzék. E zavaros, felfordult világban embernek maradni: igaz érték. Mindhármat magadban megőrizni:

Teljes bejegyzés »