A mi utunk

Előttem álltál és a testünk összeért,
Felnéztem rád, az ajkadra várva.
Beleívódott égőn szívembe e kép,
Mint a világ legszebb boldogsága.

Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt
Egy földöntúli remény, egy vágy,
Hogy ne lehess Te már soha másé.
Ezentúl csakis hozzám tartozzál.

Lesütöttem a szemem e szégyenért,
De hiába, ha e tűz szívemből kiállt:
Én tied vagyok, hát légy Te is az enyém,
Vagy felemészt ez őrült szerelem láng.

Előttem állsz s már szívünk is összeér,
Együtt bóklászunk bódult egy világban.
Nincs akadály, kétely, vagy gyengeség,
Mely szerelmünk útjába – valaha is – állhat.

Előttem álltál és a testünk összeért,
Felnéztem rád, az ajkadra várva.
Beleivódott égőn szívembe e kép,
Mint a világ legszebb boldogsága.

Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt
Egy földöntúli remény, egy vágy,
Hogy ne lehess Te már soha másé.
Ezentúl csakis hozzám tartozzál.

Lesütöttem a szemem e szégyenért,
De hiába, ha e tűz szívemből kiállt:
Én tied vagyok, hát légy Te is az enyém,
Vagy felemészt ez őrült szerelem láng!

Előttem állsz s már szívünk is összeér,
Együtt bóklászunk bódult egy világban.
Nincs akadály, kétely, vagy gyengeség,
Mely szerelmünk útjába – valaha is – állhat.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Együtt bóklászunk bódult egy világban.”

    Remekül jellemezted, hogy milyen a szerelmes ember. Nem a való világban él, mert a szerelem bódulttá teszi. Petőfi szerint a szerelem sötét verem. Csodálatos érzés, mely elröpít a realitások talajáról, vagy tán épp ezért csodálatos?

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Ivántsy Gábor bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kovács Gergely: A kert

      Bármit mondhatott volna utolsó szavaival Bonyhádi Lajos, nyugalmazott gépészmérnök. Élete utolsó perceiben csak ketten álltak ágya mellett. Felesége néhány évvel korábban hunyt

Teljes bejegyzés »

Pár lépésre a lélektől

Pár lépésre a lélektől   Tudatomba szökik az izgalom, Lassan hozzá indulok; Remeg minden testrészem, Majd elájulok.   Hozzám szól egy hang, Indulj el te

Teljes bejegyzés »

Éjszakai bagoly

Éjszakai bagoly lettem.  Egyedül, itt ülök szobámban,   szótlan.   Künn kuvikol a sötét éjszaka.  Már rég elmúlt éjfél,  de itt bent a fény ég még.  Fáradhatatlanul írok.  Megállni, pihenni nem tudok.  Egyre

Teljes bejegyzés »

Egy hét Alpulluban

Az égszínkék tavaszi égbolton fehér barika felhők sokasága legelészett. Lassan ketté oszlottak és előtűnt egy keskeny sáv a partok között. Milyen lélegzetelállítóan szépet teremtett a

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

A szabály az szabály!

Végre eljött a tavasz! A fagyos márciusi napok után szokatlanul meleg április köszöntött be. A természet ébredni látszott téli álmából. Egyre gyakrabban és hosszabban sütött

Teljes bejegyzés »

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban március A paneltömb szikáran magasodott a játszótér fölé, mint egy mereven sötét takaró, amit valaki a lélegző világra terített. A napfény

Teljes bejegyzés »