Egy vén öreg ház.

Igaz történet!

Egy vén,öreg ház..

Egy vén, öreg ház, minek fala vájog. Teteje ritkul, oldalán bedőlt lyuk tátong.
Fala már ferdén áll, kéménye rég elkopott.
Ajtaja, ablaka megvan még, ám a szél, átjárja e lakott.Füves portája nem túl nagy, akad még némi apró fácska.Nem dalol itt madár, csupán pár oszlop s drót mi e birtokot vigyázza. Rég volt bizony rég, mikor még, szép idők jártak. Mikor e porta és éltes ház, otthont adtak, családnak. Ódon falai tényleg, sok titkot rejtenek. Sírást, kacagást, megannyi mást,emberi érzelmeket. Most is két árva lélek, reménytadó temploma. Itt talált menedéket apa és fia. Két aprócska láng, mi egymást élteti, táplálja. Hit, remény, bizalom, cipelik sorsukat, jobb életre vágyva. Víz, villany nincs, mégis, az ifjú bízik atyjában.Nem tudom, jut e pár falat, nékik vacsora, s más kosztolásban. Ha hallanád, mikor e fiú, az apjáról mesél. Nincs panasz sem szemrehányás, apja iránti mély bizalom, mi lelkében él. Bizony itt nincs tv, se más egyéb, a mai világban megszokott kényelem. Ruha is talán csak egy váltás, de erős a szív és akarat, ez kétségtelen. Kevesen tudják, hogy lehet ily hittel élni. Éhesen, fázva, korgó gyomorral, is remélni. Mi az a türelem? Összeszorított fogakkal némán várni. Csendben fohászkodva, bensődben élő, csöppnyi gyertyalángot, óvni, vigyázni. S igaz ugyan, hogy semmi nélkül s egyedül jöttünk e világra. Fontos! Mit rejt a lélek, mikor semmi nélkül indulunk a feltámadásra. Embernek, hiába kiálltok, csak ítélkezni szeret, s ritka ki nem hasznát keresi. Megbocsátó Istent kérem, oldozz fel bűneink alól, s ne hagyj minket elveszni!

2023.04.03.
Felföldi Lajos

Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos

Felföldi Lajos vagyok. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Köszönet az Irodalmi Rádiónak, mert már pár művem megjelent antológiáiban. Folytani szeretném az írást, számomra egy lelket gyógyító és erősítő kúra!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »
Kiadványok
Farkas Norbert

Uszi

2020. május 28-at írtunk. S örömére annak, hogy még végetért egy hosszú online oktatásbeli nap, s végre (igaz korlátozottan), de ki lehetett mozdulni, megtettem, s

Teljes bejegyzés »

Minden évben eljön egy nap

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »