A Belencéres

Toppan

a lába.

Arca

a táncba

lám kivirul.

Legényke karja

szorosan tartja.

Repülnek együtt

a dallamokon.

Citera pendül.

Szempilla rezdül.

Átlengi lelkük

az édes öröm.

Kalapja nyalka

s féloldalt csapva.

Keszkenő libben

s visszaköszön.

A zenekar belecsap.

Felgyorsul a forgatag.

Szedd a lábad Kati, Sára!

Roppd a csárdást egyre-másra!

Pereg, fordul mint a rokka.

A néző is vele ropja.

Rámás csizma koppan, dobban.

Csatos cipő perdül gyorsan.

Fodros szoknya légben úszik.

Tollas kalpag félrecsúszik.

A zenekar csendesül.

Szoknya szirma mind leül.

A varázslat

véget ér.

Holnap újra

visszatér.(2010)

 

Gurzó Györgyné
Author: Gurzó Györgyné

A nevem Gurzó Györgyné, született Laczkó Hajnalka Ágnes. A békési szülőotthonban láttam meg a napvilágot 1958. március 7-én, kései, már nem is várt gyermekként, a szüleim nagy örömére. Édesapám telekkönyvi előadó volt, az édesanyám a családunkról gondoskodott. Büszke vagyok erdélyi gyökereimre, székely származásomra, hiszen az anyukám Temesváron, az apukám Brassón született. A mentalitásuk, életfelfogásuk bennem is ott van. Az irodalmi érdeklődésemet az édesanyámnak köszönhetem, aki már 5 évesen beíratott a helyi könyvtárba. Ezt csak megerősítették kiváló magyar tanáraim. Az írogatást még gimnazista koromban kezdtem el, mint annyian. Ezek még csak olyan kezdemények voltak csupán. Komolyabban, csak 1995- ben kezdtem el írni, a helyi újságba (Békési Újság), mely nem fizetett munkát jelent, valamennyien lokálpatriotizmusból írjuk. Eleinte csak alkalmanként, majd rendszeresen írtam cikkeket a város életéről. Jelenleg is a lap munkatársa vagyok önálló rovattal, melyben a helyieknek mutatom be interjúkban a köztünk élő embereket. A szépirodalom szeretetét máig megőriztem és jobbára a lap Kalendáriumában jelentek meg verseim, novelláim, 2006-tól napjainkig. . A civil foglalkozásom 40 éven át a pedagógusi hivatás volt, melyből több, mint 39 évet ugyanazon iskolában töltöttem le. Bár tanítói végzettséggel rendelkezem, az utolsó néhány évben a felsőtagozaton volt rám szükség, így volt szerencsém több tárgyat is tanítani helyettesként, mint...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mentalista

Mentalista El lettün kápráztatva, hazánkban is született Mentalista Most, hogy a porondra lépett, mindenütt bolondítja a szerencsétlen népet Felfokozott aktivitással a jelenben a jelen ugródeszkájáról

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Szellő repítse

Miként könnyű pihét felkapja a szellő, úgy libbent tova évtizedes esztendő. Számtalant úgy vágytam, hogy tűnjön el végre, néhányat marasztaltam volna örökre.   Az idő

Teljes bejegyzés »

Sirámok

 Kimerültem.  Haza jöttem.  Álmos vagyok.  Fáradt vagyok.  Lerogytam egy székre,  felállni már nehezen megy.  Ha húsz métert kell gyalogolnom,  úgy érzem, hogy összerogyok,  meg kell

Teljes bejegyzés »

Rue des Martyrs

A Mártírok utca délről északra vezet   hosszan elnyúlva a kilencedik kerületben, Párizsban,   nem messze attól a szállótól, ahol laktam.  A Monmartre felé, az utca

Teljes bejegyzés »

Igazgatói időben 9. részlet

Szerencsére tartom a frontot. Iskolámban kiegyensúlyozott az élet, a beiratkozás is jól sikerült, nem csökkent a gyereklétszám, a nyolcadikos továbbtanulási eredmények meggyőzőek, pályázatokon pénzt nyertünk,

Teljes bejegyzés »