Novemberi érzés

Mécsesek

Mécsesek földön,
csillagok égen,
összeérő fény
ember szívében,

Csillagok égen,
mécsesek földön,
túl a világon
égnek örökkön.

Mécsesek földön,
csillagok égen,
lelkek a mennyből
rám néznek, érzem.

Csillagok égen,
mécsesek földön,
kettőnk poharát
egy szívbe töltöm.

Mécsesek földön,
csillagok égen,
öröklét vár ránk
ragyogó fényben.

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csendélet

* A vázából virágok kínálják ékes koronájukat, némelyik még épp csak bimbózik, mint ifjú lány az anyja szoknyája mellett, irulva-pirulva… Egyik-másik már teljes, érett pompájában

Teljes bejegyzés »
Versek
Muzsik Szandra

Hópehely

A tél most is pirosra csókolja az arcom,Nem szúr, nem fáj, de a nyoma ott marad.Ahogy nézem a lassan lehulló pelyheket,Érzem, hogy a magány most

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

  Halászné Magyar Márta Éjszaka Tudom, hogy most nem csak én nem alszom, mégis egyedül vívom éjszakai harcom, forog agyamban számtalan gondolat, felidézek számomra kedves

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

emlék

                                                 

Teljes bejegyzés »

Út és idő

Még nagyon fiatal az idő, alig kacsint ránk fény az égen. Ujjaim ujjaidba fonódnak a hajnali derengésben.   A faágak között, felettünk megbújnak a madáretetők,

Teljes bejegyzés »

Eljövetel

Eljövetel       Áldott decemberi reggelen, Havas, hófödte sétányon Hangtalan, bolyongva járok. Végeláthatatlan ködben Adventi csodára várok.   A csendben újra rám vigyáz, utolér

Teljes bejegyzés »