A nagymamám a technológia világában abszolút kezdő, és egyszer eldöntötte, hogy okostelefont akar. Hatalmas örömmel vásároltunk neki egyet, és tanítgattuk, hogyan kell használni. Az elején minden jól ment – amíg el nem jött az idő, hogy SMS-t küldjön.
Megmutattuk neki, hogyan kell megírni egy üzenetet, és elmondtuk, hogy nyomja meg a „küldés” gombot, ha kész. Nagyi nagy nehezen bepötyögtette az üzenetet, ami valamiért nagyon lassan ment. Mikor rákérdeztünk, miért tart ilyen sokáig, csak ennyit mondott:
– Hát, az elején nem értettem, miért nem ír semmit, aztán rájöttem, hogy a képernyő nem reagál, ha a körmöm hegyével próbálom megütögetni. Így aztán elkezdtem az ujjam húsos részével!
Mi persze jót mosolyogtunk, de a legnagyobb poén akkor jött, amikor a nagyi végre megnyomta a „küldés” gombot, és így szólt:
– Na, elküldtem. Most akkor ideje hívni őket, hogy szóljak, elküldtem nekik az SMS-t!
Ezen aztán órákig röhögtünk, és máig családi legenda lett a nagyi „okostelefonos kalandja”. Azóta már jobban bánik a kütyükkel, de ez az eset felejthetetlen maradt.
Author: Mahler Csaba
Mahler Csaba vagyok, harminckilenc éves író és költő, Gyomaendrődről, ahol családommal – feleségemmel és kisfiammal – élek. A versírás számomra már 2008 óta fontos része az életemnek, amikor megjelentek első alkotásaim, melyeket egy kis kötetben örökítettem meg. Az élet mélyebb rétegei és érzelmei már fiatalon inspiráltak, és ezek az érzések gyakran visszaköszönnek a verseimben. 2014-ben megismertem feleségemet, Katica személyében, aki mellett kreatív energiáim igazán szárnyra kaptak. Közös alkotásaink a helyi újságban is megjelentek, majd 2016-ban létrehoztuk a Gyomaendrődi Toll nevű havilapot, ami kulturális értékeket közvetített a város számára. Miután kisfiunk, Magor megszületett 2017-ben, szüneteltettük az újságírást, hiszen ő igényelte minden figyelmünket. Mivel munkám sok időmet elveszi, ritkán van alkalmam írni, de amikor tollat ragadok, fantáziám szabadon áramlik. Verseimet gyakran mély érzelmek ihletik, egy-egy dal, kép vagy érzés által. Megzenésített verseim – mint például „Pillantás” és „Eltévedve” – különösen fontosak számomra, és a szeretet, a szerelem vagy az összetartozás érzését közvetítik. Egyedül, csendben szeretek alkotni, ilyenkor gondolataim mélyre áshatnak, költői képeim pedig gyakran titokzatosak és sejtelmesek. Alkotásaimban mindig egy darabot adok magamból az olvasóknak vagy a zenén keresztül a hallgatóknak. Hobbim a vers- és szövegírás, és hiszek abban, hogy az irodalom és a mesterséges intelligencia jól kiegészíthetik egymást. Youtube csatornámon megzenésített...
2 Responses
Maradva a véleményemnél, akkor lett volna poénos, ha a nagyi meséli el a történetet.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Köszönöm szépen, hogy ismét megosztottad a gondolataidat! Nagyon tetszik az ötlet, hogy a nagyi szemszögéből meséljem el a történetet – egy olyan különleges hangulatot adna, amit csak ő tudna megteremteni. A nagyi bölcsessége és humora biztosan sokat dobna a mesén! Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen jó ötletekkel inspirálsz, igazán értékes minden visszajelzésed.
Szeretettel Csabi