A Végtelen Kocka

 

 

A jövőben mindenki egyetlen dolgot akart: a Végtelen Kockát. Az ősi legenda szerint ez az eszköz képes megváltoztatni a valóságot, és aki a kockát birtokolja, az uralhatja a világot. Évszázadokon át senki sem találta meg, de most egy kutatócsoport végre rálelt a rejtélyes tárgyra egy elhagyatott bolygón.

Lia, a csapat fiatal tudósa, remegve tartotta kezében a Végtelen Kockát. A szimbólumok rajta olyan ősi nyelven voltak írva, amelyet még a legmodernebb mesterséges intelligencia sem tudott teljesen megfejteni. A csoport azonban biztos volt benne, hogy ha a kockát megpörgetik, a világ újraformálódik.

– Lia, te találtad meg, te dobj – mondta a csapat vezetője, Kaleb.

Lia mélyet sóhajtott, majd lassan elforgatta a kockát. Ahogy a szimbólumok forogni kezdtek, a valóság is megváltozott. Az ég megnyílt, a föld remegett, és mintha minden egy pillanat alatt összefonódott volna. A világban minden eddigi szabály felborult: a gravitáció megszűnt, az idő visszafelé folyt, és a múlt keveredett a jövővel.

A csapat tagjai pánikba estek, de Lia megértette: a Végtelen Kocka nem csak fizikai dolgokat változtatott meg, hanem az időt és a tér struktúráját is. A kocka nemcsak egy játék volt, hanem maga az élet.

Egyetlen döntéssel Lia visszafordította a kockát az eredeti pozíciójába, és a világ újra összeállt – de soha nem lesz már ugyanolyan.

 

Mahler Csaba
Author: Mahler Csaba

Mahler Csaba vagyok, harminckilenc éves író és költő, Gyomaendrődről, ahol családommal – feleségemmel és kisfiammal – élek. A versírás számomra már 2008 óta fontos része az életemnek, amikor megjelentek első alkotásaim, melyeket egy kis kötetben örökítettem meg. Az élet mélyebb rétegei és érzelmei már fiatalon inspiráltak, és ezek az érzések gyakran visszaköszönnek a verseimben. 2014-ben megismertem feleségemet, Katica személyében, aki mellett kreatív energiáim igazán szárnyra kaptak. Közös alkotásaink a helyi újságban is megjelentek, majd 2016-ban létrehoztuk a Gyomaendrődi Toll nevű havilapot, ami kulturális értékeket közvetített a város számára. Miután kisfiunk, Magor megszületett 2017-ben, szüneteltettük az újságírást, hiszen ő igényelte minden figyelmünket. Mivel munkám sok időmet elveszi, ritkán van alkalmam írni, de amikor tollat ragadok, fantáziám szabadon áramlik. Verseimet gyakran mély érzelmek ihletik, egy-egy dal, kép vagy érzés által. Megzenésített verseim – mint például „Pillantás” és „Eltévedve” – különösen fontosak számomra, és a szeretet, a szerelem vagy az összetartozás érzését közvetítik. Egyedül, csendben szeretek alkotni, ilyenkor gondolataim mélyre áshatnak, költői képeim pedig gyakran titokzatosak és sejtelmesek. Alkotásaimban mindig egy darabot adok magamból az olvasóknak vagy a zenén keresztül a hallgatóknak. Hobbim a vers- és szövegírás, és hiszek abban, hogy az irodalom és a mesterséges intelligencia jól kiegészíthetik egymást. Youtube csatornámon megzenésített...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedves Rita!

    Szavaid igazán megérintettek. Valóban, egy-egy nagy esemény vagy változás után már más szemmel látjuk a világot. Újra összeállhat minden, de az élmények, amiken keresztülmentünk, nyomot hagynak bennünk, formálnak minket – talán éppen ez teszi az életünket gazdagabbá és mélyebbé.

    Köszönöm, hogy megosztottad ezt a gondolatot velem!

    Szeretettel, Csabi

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az én anyám

Edit Szabó : Az én anyám Mottó : Anya csak egy van ! Az én anyám úgy szeretett, nem engedte el kezemet, kicsi falu,kicsi háza,

Teljes bejegyzés »

Uralom!?

A pozíció muníció, vagy uralom? Magától kérdi: így adom magam, vagy eltakarom? Vonzóvá tesz a hatalom? A rang, mint egy dió kemény burka, értékes magját

Teljes bejegyzés »

Két idegen

Két idegen,  két szomorú árnyék.  Férj és feleség.  Két különálló világ.  Csak ülnek szótlan,  ugyanabban a szobában,  egymástól néhány méternyi távolságban.  Ülnek némán.  Nem beszélnek.  Hallgatnak.  Köztük korlátok húzódnak.  Magányosak.  Mindegyikük önnön magába 

Teljes bejegyzés »

Kihűlt kályha    Romos házban  potyogó vakolat.  Megrendülve  nézem a falakat.    Valaha élet lüktetett a kályhán,  jövőről szőtt álom énekelt a lángján.    Most

Teljes bejegyzés »

Csak, mint a víz   Egyszerű szavakkal szeretném mondani , ha valami fáj bent,  vízként feloldani .   Búvó patak útján előre, előre, át a

Teljes bejegyzés »

Ébredés   Halvány zöld ereken átsüt a napsugár , tavaszba borulva minden a szépre vár.   Friss illat . Újra él gyenge, ringó levél, halott

Teljes bejegyzés »