Emlékeimből

Emlékeimből

Szép emlékem : Madeira szigetén jártam
itt a tavasz mintha összehajolna a nyárral
Fülemben ha néha szomorú a hangulatom
még ma is a Fadó dallamait hallhatom
Belőle melankólia és vágy sugárzik
mely szívembe mélyen beágyazódik
Hova jutott a világ s hova jutottunk
hogy megfeledkezünk múltunkról
Hogy ide száműzték utolsó királyunk
egy lelkünkből is száműzött család
királyként megkoronázott utalsó sarját,
hol dús virágkoszorúban láthatod a sírját
Portugália megbecsüli Amalia Rodrigezt
a portugál Fadó legnagyobb csillagát
S mi pedig sétányt nevezünk el arról
ki kiszolgált egy népnyúzó rendszert
s ki járomban tartotta az embert
A vágyat tőlünk elvenni nem lehet,
hogy mindenütt csillogjon, viruljon a szeretet
hogy békesség uralkodjon a világban,
hogy mindenki testvér legyen a hazában,

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „A vágyat tőlünk elvenni nem lehet,
    hogy mindenütt csillogjon, viruljon a szeretet
    hogy békesség uralkodjon a világban,
    hogy mindenki testvér legyen a hazában,”

    Remek lenne, de ez nem fog megvalósulni soha, de mi, akik vágyunk rá, élhetünk így.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hangolódás

  Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony.  

Teljes bejegyzés »

Elmerengve

Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a

Teljes bejegyzés »
Versek
Nyári Tímea

Füst…

Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan

Teljes bejegyzés »

Új arc a régi testben

Új arc a régi testben    Megszülettem újra, bús csodában, Valami meghalt, s nem volt sirató, Nem vágott kés, nem sikoltó kín ez, Csak egy

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nyári Tímea

A homály harangja

Io izgatottan várta a születésnapját. Szerencsének érezte magát, hiszen október 31-én született. Mindig mosolyogtatónak találta, hogy az emberek mennyire félnek Halloween éjszakájától. Pedig számára ez

Teljes bejegyzés »