Emlékeimből

Emlékeimből

Szép emlékem : Madeira szigetén jártam
itt a tavasz mintha összehajolna a nyárral
Fülemben ha néha szomorú a hangulatom
még ma is a Fadó dallamait hallhatom
Belőle melankólia és vágy sugárzik
mely szívembe mélyen beágyazódik
Hova jutott a világ s hova jutottunk
hogy megfeledkezünk múltunkról
Hogy ide száműzték utolsó királyunk
egy lelkünkből is száműzött család
királyként megkoronázott utalsó sarját,
hol dús virágkoszorúban láthatod a sírját
Portugália megbecsüli Amalia Rodrigezt
a portugál Fadó legnagyobb csillagát
S mi pedig sétányt nevezünk el arról
ki kiszolgált egy népnyúzó rendszert
s ki járomban tartotta az embert
A vágyat tőlünk elvenni nem lehet,
hogy mindenütt csillogjon, viruljon a szeretet
hogy békesség uralkodjon a világban,
hogy mindenki testvér legyen a hazában,

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „A vágyat tőlünk elvenni nem lehet,
    hogy mindenütt csillogjon, viruljon a szeretet
    hogy békesség uralkodjon a világban,
    hogy mindenki testvér legyen a hazában,”

    Remek lenne, de ez nem fog megvalósulni soha, de mi, akik vágyunk rá, élhetünk így.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megszentelt helyek

Régi kolostor harangtornyában néha még megszólal a rozsdás kis harang. A nemlét csendjét nem zavarja már rajta kívül sem ima, sem más földi hang.  

Teljes bejegyzés »

Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »
Kiadványok
Farkas Norbert

Uszi

2020. május 28-at írtunk. S örömére annak, hogy még végetért egy hosszú online oktatásbeli nap, s végre (igaz korlátozottan), de ki lehetett mozdulni, megtettem, s

Teljes bejegyzés »