Azóta sem beszéltem veled
Nem írtál s én se mertem
S akkor ott a Hősök terén láttam, hogy ott vagy
De túlságosan féltem ahhoz, hogy feléd szaladjak.
Úgy tettem, mint aki nem vesz észre
Legalábbis nagyon igyekeztem
Pedig semmit sem akarok jobban
Mint menedékre lelni két karodban.
Nem tudom, hogy láttál-e
Hisz nem jöttél oda te sem
De bárcsak beleláthatnék a fejedbe
Annyira kíváncsi lennék mi van benne.
Mit gondolsz most rólam?
Haragszol rám vajon?
Vagy ezt csak én képzelem be magamnak?
Bár megtudhatnám válaszod.
Tudom, hogy beszélnünk kéne
De mit tegyek ha rettegek?
Hiányzol, ez az érzés mindennap eltemet
Mivel végtelenül szeretlek téged.
Author: Berecz Klaudia
Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~
