A halál érzése, avagy reményeim az ítélet napja után

Nem tudom mi lehet ennek az oka, pláne azok után, hogy én már átéltem és fogalmazhatunk úgy, hogy már belém van kódolva a halál érzése, mivel (nem tudom hány fejezetben és hányszor fogom még ismételni magam) már átéltem, mégha nem is emlékszem rá kristály tisztán.
Anyukám és az orvosok, ill. pszichológusok is tudták és szóltak előre, hogy készüljünk fel arra, hogy előbb vagy utóbb elő fog jönni nálam a halálfélelem, amikor már kezdem felfogni, hogy mégis mi történt velem, mi mindenen mentem keresztül.
Igazából már 5 év telt el a történtek óta és én már nagyjából 2021 februárjától fogva, amióta végleg haza lettem küldve az országos rehabilitációs intézetből (mondván, hogy szerintük az a végleges állapotom, nem vagyok tovább rehabilitálható), attól fogva probálom feldolgozni, hogy mi történt velem és az életemmel, de nem olyan egyszerű túltenni magam azon a tényen, hogy konkrétan a halálból jöttem vissza. Miért ilyen sok idő után jöttek tehát elő ezek a gondolatok, hogy milyen érzés lehet meghalni? A választ én magam sem tudom, de nap mint nap azon jár az eszem, hogy milyen furcsa egy dolog az, hogy a halottainkat nem tudjuk megkérdezni, hogy mégis milyen volt meghalni.
Ha jobban belegondolok én is halottnak számítottam, ami az orvostudományt illeti, nem szántak nekem néhány napnál hosszabb jövőt az esemény után.
Itt vagyok még most is, 5 évre a ‘halálomra’ rá, mégsem emlékszem az érzésre. Most pedig ezen töröm magam, valószínűleg tök fölöslegesen, mert előbb-utóbb úgyis meg kell majd történnie.
Én hiszek Istenben és a túlvilágban, a mennyek országában és a pokol szenvedésekkel teli bugyraiban és csak remélni, bízni és hinni tudok abban, hogy az ítélet napját követően azok táborát fogom erősíteni, akik beléphetnek a mennyei királyságba.
2024. 11. 22. – B. R. M.

(Zene: Busa Pista- Az ítélet napja)

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hangtalan

Hangtalan, észrevétlen surrant be, az ajtó résein. Nem szólt, nem kért, szétnézett, s mit talált, mindent vitt. Itt hagyott, magamban már, ő volt itt, maga

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Bellezza

„A zene létezik, akkor is, ha még nincs!” – Ennio Morricone   BELLEZZA   áradó szépség magasság és mélység lehűt és hevít mámorít és feszít

Teljes bejegyzés »
Versek
Halászné Magyar Márta

Mikulásra várva

Halászné Magyar Márta Mikulásra várva Kéményben korom, közlekedni komor, ráadásul süvít háztetőn a szél, utakat belepi lehullott levél, máskor hógolyókat vagy sarat sodor. Mikulás mégis

Teljes bejegyzés »

Kérlek figyelj egy picit

Lélek magasban, majd elpusztul szinte minden! Önmagunkból, bensőnkből fakadó, tiszta erő, Lélek újra felemelkedése. Manipulált álomból ébredés, önvizsgálat, önismeret, reális mérleg, öngyógyitás. Kérlek figyelj egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Halászné Magyar Márta

Én is találkoznék vele!

  Jó, öreg Mikulás sohasem komor, bármerre is repíti szánját a szél, zsebében kívánsággal teli levél, varázslattal ajándékokat sodor. Rénszarvasa mind, rég szolgál a helyén,

Teljes bejegyzés »