Bevallom őszintén,
Csalódtam benned,
De mielőtt magadra veszed,
Elmondom miért.
Nem vagy olyan, mint én,
Nem vagy olyan, mint hittelek.
Már nem olyan vagy, mint az elején
S lehet, hogy már pillangóid sincsenek.
Hittem a varázslatban,
Hogy olyan leszel,
Amilyennek álmodtalak:
Hogy majd komolyan veszel.
Egy év már eltelt
és egy rossz poén az egész.
Az életemet megeszi a fene,
Szívcipóm meg a penész.
Boldog vagyok én melletted?
Az voltam a legelején.
Azzá váltam, akivé lehetett?
Nem és csak eltelt egy újabb év.
Mondanám; kezdjünk mindent elölről:
Te szét vagy hullva belülről,
Nekem a testem nem engedelmes,
De mindkettőnk szíve szerelmes.
Hova lett, aki mellett teljes lettem?
Elfáradt s tán elveszett,
De, ha megfogod még a kezem,
Lehetek az, ki felsegít és elvezet.
2024.11.24.-B.R.M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
Egy válasz
Igen, talán még nincs veszve minden.
Szeretettel: Rita