Karácsonyi álom

Ó Uram! Kérlek hagyd meg még, hogy aludjam álmomat,

gyermekkori csoda szép, családi karácsonyomat.

Lássam édesanyám szeretetteljes tekintetét,

szívének minden melegét és lelke békességét.

És aki titokban faragta a fát a tartóba,

hogy lehessen az reggelre gyermekinek nagy csoda.

Mikor kinyitottuk a szemünk azt hittük álmodunk,

egyetlen szobánkban mi lám mind oly gazdagok voltunk.

Táncot járt a tűz a kályhában, s duruzsolt valamit,

ám de mi, mint gyerekek, tudni véltük azt is, hogy mit.

Politúrozott szekrényen a lángnyelvek táncoltak,

ablakokon jégvirágból csoda szép rózsák nyíltak.

Orromban érzem a fenyő és a gyertyák illatát,

és csillagszóró fénye kápráztatta el a szobát.

Édesapánk a szájharmonikáját elővette,

hogy a karácsonyi dalaink azzal kísérhesse.

Mi mindannyian az Isten Szent Fiát ünnepeltük,

tekintetünket szívünkkel a menny felé emeltük.

Pihe-puha hótakaró borított be már mindent,

fehérbe öltözött a szívünk, s imádta az Istent.

Felébresztettél Uram, messze szállt az édes álom,

hol van már a réges-régi gyermeki karácsonyom?

Fogd a kezem, vezess el oda, hol zeng a hozsanna,

vágyom Veled lenni híveiddel a templomodba.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Nagyon meghitt karácsony. Hasonlóan szeretetteljeseket kívánok.
    Szeretettel: Zita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csintalan manó

Beck Brigitta: A csintalan manó   Játék-földön hull a hó, Minden fényes, csillogó. Ezer színes szép csomagra Masnit köt egy kismanó.   A Télapó is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Labádi Hanna

Minden alkalommal, ahogy lehunyom a szemem

(Az utolsó szó jogán kiegészítő története)                       Van egy hang, egy illat, egy emlék, ami hozzá köthető. Ahhoz az emberhez, akit nem tudok elfeledni, bármennyi

Teljes bejegyzés »

Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »