Könyvben már megjelent versben, most demóban is.
Édes jó apám!
Édes jó apám, igazad volt, lett neked.-Amiért dolgoztál, amit összeraktál, minden odaveszett.- S ez, hogy történt meg? Kinek a hibája?-Tudom te jól tudod. Én sem említém. Minek is? Hiába!-Igen ez így volt. Mentél az Izzóba munkába.- Otthon várt a kert a jószág s még e mellett napszámba.-Mentem én is veled, gyermekkorom óta.-Tudtam nehéz a terhed, és e terhet csak a te vállad hordta.-Ha morogtál is velem, e roppant súly miatt.-Kamaszodtam éppen, de értett téged fiad.-Iskola és aztán nősültem is, volt némi távolodás.-De így is segítettem, ha nem is tudja más.- Unokáid mikor óvatosan vetted kezedbe. – Mosoly volt arcodon s örömkönny szemedbe. – Rengeteg tervem volt, hogy, mit kéne tegyek. – Hogy a kenyérből mit adtál, asztalodra én is visszategyek.-Példát munkából, kitartásból te mutattál nékem.- Dolgos, szorgalmas parasztá, te neveltél éngem. -Délelőtt – délután mentem is munkába.-Egyik mellékállás, másik meg a fő, odabent a gyárba.-Mikor beteg lettél, nagyon megijedtem.-Féloldali bénulásból, épülésed látva, bizony reménykedtem.-Ám akkor vezettétek a vizet, s az árkot így is ástad.-Isten elküldte angyalát érted, se én, s persze te se vártad.- Nem volt már választás, az angyal ezt közölte veled. -Mennyország kapuja tárva volt már, úgy várták lelkedet. – Apám! Tőled elbúcsúznom, időm se maradt. – Nyugodj békében, az égiek őrizzék nyugalmadat!
Felföldi Lajos
2020. Április. 26.
Author: Felföldi Lajos
Felföldi Lajos vagyok. Gyöngyöspatai Palóc paraszt gyökérzetű, származású. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Amikről írok általam megélt vagy teljesen átélt, események, sorsok, természet, történelem, külső és belső emberi tulajdonoságok. A természet közeli fiatalkori életemnek köszönhetően, tudok így írni emberekről, állatokról, növényzetről és belső lélekről. Nem egyszerűen szobában, íróasztal mellett izzadom ki magamból írasaim. Senki és semmi vagyok a világban, mégis próbálok tanító jellegel is írni. Irasaim a szivárvány teljes skáláját, akaratlanul lefedik, utalok itt arra, hogy szerelmes, romantikus, természetközeli, történelmi tiszteletadás, spirituális, Gyöngyöspatai útikalauz, misztikum, pszichológiai. Vallást érintő versek a Keresztényi és Táltosi hitvilág miatt. Katona jellegű versek, tartalékos katonai szolgálatom gyanánt. Nem ego de! Adakozó lüktetés nem álca hanem valós megélt emelkedő érzés, többek között már több mint 20-szoros állandó véradó vagyok. Ezt inkább mint követendő példának említeniném, én is így kezdtem. És hálás vagyok érte! Nem csak írok, gyerekkorom óta rengeteget olvasok is így szókincsem és kifejezésmódom nem csak a Palóc származásnak köszönhető. Köszönetet szeretnék mondani az Irodalmi Rádiónak, hogy Éngem is és Másokat is felölel, lehetőséget nyújt antológiákban megjelenni és más felolvasó irodalmi estek keretében műveinkből...
Egy válasz
„Hogy a kenyérből mit adtál, asztalodra én is visszategyek.” Megrázó sorok. Nagyon szép és emberséges írás. A dalt is tetszéssel hallgattam.
Mindkettőhöz gratulálok.
Szeretettel: Rita