Az öröm vízesésként zúdul,
avagy sebes patakként szalad,
erdőt, mezőt bejárva halad.
Csilingelnek mind a virágok
és susognak a fák lombjai,
ég kékje felé repül a vágy,
aranyfüggönyt szór rá napsugár.
Valaki szól egy kedves, jó szót,
a másik nyájasan mosolyog,
leszálló felé kezét nyújtja,
és hangjában édes dallam van,
mely a szív örömét kiváltja.
Ne csodáld, ha a lélek szárnnyal,
csak test öregszik, ezer bajjal.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
4 Responses
Kedves Rita!
Örömben fürdik a versed. 🙂
Ha a test öregszik is,
a lélek szárnyal, a szív repes,
megannyi „dologban” örömet lel…
Szeretettel: Zoé
Kedves Zoé!
Szinte hihetetlen, hogy mindig milyen szeretettel ajándékozol meg. Nagyon szépen köszönöm. Áldott, békés, szeretetteljes ünnepeket kívánok!
Szeretettel: Rita
kedves Rita:
már vénülő szememmel* hallgatom a kezed, mely örömből ír, örömről ír, nekem, nekünk, és Neked!
boldog ünnepeket: Gábor
(*Ady Endre: Őrizem a szemed)
Kedves Gábor!
Jót derültem a soraidon, remélem, hogy nem hasonlít a versem a költőóriáséra, mert csupán a saját érzéseim, gondolataim írtam meg, még arra se figyelve, hogy ezek a sorok rímeljenek.
Köszönöm az olvasást és a hozzászólást.
Szeretettel: Rita