Karácsonyi ajándék

Ha kicsi gyermek lennék azt kérném karácsonyra

jöjjenek vissza a szüleim ez alkalomra.

Felnőtt vagyok már régen, és annak sem fiatal,

vágyom mégis, hogy visszahozná őket egy angyal.

Együtt ünnepelnénk a kis házban úgy, mint régen,

elmerülnék fán ragyogó sok kis gyertyafényben.

Érezném szeretet illatát, mely felém árad,

megcsókolnám mindkét kezük, amely értem fárad.

Milyen szép is lenne, hogy ha beteljesülhetne,

az igazi ajándék a jelenlétük lenne.

Ami elmúlt egyszer, az soha sem tér már vissza,

az emlékezet, mely a múltat felszínre hozza.

A szívemben élnek, mindvégig míg az csak dobog,

csak a gyermeki lelkek az igazán boldogok.

A test folyvást öregszik, majd el is fárad végül,

de a lélek az fiatal maradhat legbelül.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. Kedves Rita! Szívből jövő soraidat a „szeretet illata” hatja át. Kinek lelkében ilyen szép emlékek élnek: boldog. Szeretettel: Zoé

Hozzászólás a(z) Bencze Margit bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Március óta 

Mikor is írtam rólad, neked utoljára? Talán március közepén mérgemben, Hogy kezdtél elmenni rossz irányba S hogyan süllyedsz el a mélyben.   Azóta is beszélnünk

Teljes bejegyzés »

Ébredezés

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »

Levegőt!

  Minden jó lesz, magamban ezt hajtogattam. Aztán már levegőt sem kaptam, annyira megfelelni akartam…. Alárendeltem sok mindennek magam. Pedig… nem tudhatod a sors mit

Teljes bejegyzés »

Káprázat

Fantáziám képének műalkotása, Egy ember, kinek megvakít hibátlansága. Fényévnyi távolság van kábulatom és közted, Mindent, mi bennem nincs, te magadba fűzted.   Gondjaim hadát így

Teljes bejegyzés »

Vajon örökre eltűntek a csillagok?

A belvárosi buszmegálló sarkába húzódva ácsorgott, miközben egy vékony, puhakötésű, sötétkék könyvecskét szorított erősen a mellkasához. Közel egy órát kellett még várakoznia a busz érkezéséig, de nem bánta – szándékosan jött korábban. Válláról lassan lecsúszott

Teljes bejegyzés »

A Föld még lélegzik

Még lélegzik… de akadozva beszél… rekedt torkán szél sikolt, ó, mily fájón zenél! Sorvadó erdők közt rohan az idő, volt egyszer egy élet – sírja

Teljes bejegyzés »