Karácsonyi ajándék

Ha kicsi gyermek lennék azt kérném karácsonyra

jöjjenek vissza a szüleim ez alkalomra.

Felnőtt vagyok már régen, és annak sem fiatal,

vágyom mégis, hogy visszahozná őket egy angyal.

Együtt ünnepelnénk a kis házban úgy, mint régen,

elmerülnék fán ragyogó sok kis gyertyafényben.

Érezném szeretet illatát, mely felém árad,

megcsókolnám mindkét kezük, amely értem fárad.

Milyen szép is lenne, hogy ha beteljesülhetne,

az igazi ajándék a jelenlétük lenne.

Ami elmúlt egyszer, az soha sem tér már vissza,

az emlékezet, mely a múltat felszínre hozza.

A szívemben élnek, mindvégig míg az csak dobog,

csak a gyermeki lelkek az igazán boldogok.

A test folyvást öregszik, majd el is fárad végül,

de a lélek az fiatal maradhat legbelül.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. Kedves Rita! Szívből jövő soraidat a „szeretet illata” hatja át. Kinek lelkében ilyen szép emlékek élnek: boldog. Szeretettel: Zoé

Hozzászólás a(z) Adorján L. Zoé bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Ismét ősz van

Anya, az ősz itt van ismét, a markomban melengetem. Anya, a szél a hangodat újra elhozta nekem. Anya, a lelkem tovább ment, de te mindig

Teljes bejegyzés »

Szabad és vad

Nyakunkban a kereszt, De a múlt nem ereszt: Elménkben indulat. Az ördög jól mulat. Hallgat a bűntudat. Ne fedd el arcodat: Őszinte hangot adj, Törj

Teljes bejegyzés »

Pár percnyi boldogság!

Pár percnyi boldogság. Csak pár percnyi boldogság. Te jöttél és én vártam rád. Jöttél és itt voltál, oh szinte lángoltál. Tűzedben égve a fénybe te

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Gyönyörök tava

Viselkedünk, ezt várjuk, és ezt várják el tőlünk, fájó szívünk álcázott mosollyal kell lepleznünk. Megmondanánk, hogy aljas volt a szomszéd, de minek, talán bennünket is

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Valami szép

Már nem fütyülnek utánam a srácok, már nem nekem szólnak a szerenádok. Elszálltak az évek, már nem remélek, hiszen annak is örülök, hogy élek. Olyan

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

merítő (feleselős…)

inspiráció: Adorján L. Zoé: Derítő II. – Irodalmi Rádió   gondolatból szó sarjad, szavaimból tó fakad, kicsi sarjból fa, virág, tó-virágból vágy-világ, ­körém…   szavaidból

Teljes bejegyzés »