Rózsa Iván: Sosem válunk el!

Rózsa Iván: Sosem válunk el!

Sosem válunk el!
Minket senki sem veszejthet el!

Akkor sem, ha a levelek sárgán hullanak…
Akkor sem, ha a virágok újra kinyílnak…
Akkor sem, ha zord esetleg kint a tél…
Akkor sem, ha olvadozik már a dér…

Sosem válunk el!
Minket a halál sem választ el!

A másvilágon is őrzöm majd mosolyod…
Orrom ott is érzi örökké fahéj illatú tappancsod…
Mikor éppen összevesztünk pár órán át:
Parlamenterként átdugtad a franciaágyon át…

Sosem válunk el!
Minket a Sors egymáshoz rendelt el!

Mikor hozzám érsz, és én hozzád;
A szeretet küldi át a másikhoz fohászát;
Hogy ne érjen véget soha ez az érzés;
Sosem válunk el: lehet ez még kérdés?!

Sosem válunk el!
Engem egyedül már csak Te bosszanthatsz fel!

Mert Téged veszlek még komolyan egyedül;
Ahogy egy cigánytemetésen a prímás hegedül;
Ahogy lassan már minden közömbös nekem-köröttem:
Csak miattunk nem adom fel a harcot sohasem!

Budakalász, 2024. december 22., Aranyvasárnap

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csillagjaink

  Te gondoltál már arra, kik néznek le ránk? Ha ragyog az ég csillagfényes éjszakán… Vajon a sok csillag is lát fentről minket? Kérdőn gondolkodnak

Teljes bejegyzés »

Szobanövény

Betör a fény a poros ablakon s én magamba szívom a nap sugarait. Nyalábjai áttáncolnak ajkamon, mi rég elvesztette bájos vonásait.   Némán ülök és

Teljes bejegyzés »

Térj ki, üss, védekezz

Én: Istenem, hallgasd meg szerény szolgádat. Eljöttem házadba, hogy meddő imámat személyesen mondjam el színed előtt és kölcsönkérjek tőled egy parányi erőt. Mert vétkeztem Uram,

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2026. október 1.

Kedves Olvasónk! Ebben a posztban összegezzük szeptember havi munkánk eredményeit. Szeretettel ajánljuk új könyveinket, rendezvényeinket, pályázatainkat, hangzó és videós anyagainkat! ÚJ KÖNYVEK – MEGJELENT Szeptemberben

Teljes bejegyzés »

A Feltámadás reményében

Soha nem láthatlak Téged. Soha! Soha? A gyász soha nem ér véget. A Sorsom kegyetlen, mostoha.   Elmondhatatlanul fáj a gyász, A szívem ezer sebből

Teljes bejegyzés »

Megtört szívvel

Megtört szívvel, könnyes szemmel Gondolok Rád, Édesanyám! Már nem foghatom meg a kezed kezemmel. Búcsú nélkül itt hagytál, mint Édesapám!   Örök nyugovóra tértél, Angyalok

Teljes bejegyzés »