Rózsa Iván: Karácsony, 2024.
(Haiku-koszorú)
Míg a plebs zabál,
terített asztaloknál,
és marja egymást:
Helyettük szenved
magányos kolostorban,
vért izzad Jézus.
Égi szentélyben
talált újra otthonra:
ártatlan bárány.
Hálátlan bolygón
nem terem számára hely:
inkább mennybe ment.
Földi kínálat:
istálló, szamár, ökör;
ám jó társaság!
Befogadták őt,
érezte az állatok
melegét, hitét.
Honfitársai
vért kiáltottak reá;
bolondnak nézték.
Pajzsra emelték
„hű követői” később:
államvallás lett…
Praktikus lények
szavait nem értették,
ám kiforgatták.
Hatalmi érdek:
légy olyan, mint a birka,
mindent eltűrő…
Örök életre,
égi jussra sóvárgó,
Földön pária…
Mindezt látja fent;
Jézus elsírja magát:
„Atyám, mit tettem?!
A Te nevedben…
És mit tettek aljasok
az én nevemben?!”
Így gyötri magát;
és inkább már magáért,
Istenért szenved.
Tékozló fiú
rájött, az emberekért
tök felesleges…
Vesztébe rohan,
úgysem változik soha
az emberiség!
Budakalász,
2024. december 26.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
