Az én hazám

Azt kérdezed, mi a haza?

 

Szülőföldem és otthonom,

Hol felnőttem én egykoron.

Gyerekkori pajtásaim,

Akik később bajtársaim.

Sudár hársfa mély árnyéka,

A természet ajándéka.

Utcán töltött napok hossza.

Mégsem voltunk falurossza.

Az illatok az udvaron.

Friss kenyér sült ám szombaton.

Cseresznyefa a ház mögött.

Nyert, aki több magot köpött.

Réten legelő szamarunk.

Előle mi, hogy szaladunk!

 

Mit jelent még haza nekem?

 

Élményeket, emlékeket.

Szomszédbéli vendégeket.

Bújócskát és kötélhúzást.

Fiúkkal számháborúzást.

Szódás kocsit a földúton.

Pár fillért én máris nyújtom.

Első csókot kapu alatt.

A szívemben nyoma maradt.

Garázsokban a bütykölést.

A konyhákban csörömpölést.

Öregasszonyt padon ülve,

Arca barázdásra sülve.

A kutat a kert végében.

A matinét a tévében.

Anyanyelvet, mely oly ékes,

Mint a habcsók, olyan édes.

 

E csokorban az én hazám,

Hol született anyám, apám.

 

Wágner Judit
Author: Wágner Judit

Wágner Judit vagyok. 58 éves budapesti lakos. Családi állapotom: 34 éve férjnél, 3 már felnőtt fiú gyermek édesanyja. Közgazdasági egyetemet végeztem, de a szakmámban nagyon rövid ideig dolgoztam. A tradicionális családi modellnél maradva, én a gyermekeim mellett itthon maradtam. Ma már, mivel a fiúk kirepültek, a háztartás maradt, és a hobbi. Az egyik a tenisz, melyet, gyerekkorom óta űzök. A sport életem mindennapos része. Szenior versenyeken, csapatbajnokságon veszek részt. Ami a másik kedvenc időtöltésem, és ami miatt valójában önöknek bemutatkozom, az a versírás. Nagyon érdekesen kezdődött. 5-6 évvel ezelőtt egy családi karácsonyozást rendhagyó módon terveztük megrendezni. Úgy, hogy mindenki adjon valamit elő a többiek előtt. Ez lehetett éneklés, hangszeres előadás, színház, mese olvasás. Mindenki kedve szerint választhatott. Én, mivel nem nagyon szeretek szerepelni, a vers írást választottam. A családról írtam rímbe szedve. Hát innentől kezdve, születésnapokra, más családi eseményekre, ballagásra az én ajándékom mindig egy személyes vers volt. Aztán már nem csak alkalmakra írtam, hanem csak úgy. A természetről, évszakokról, érzéseimről. Elkezdtem böngészni az irodalmi pályázatokat. Neki bátorkodtam beküldeni verseket a megadott témákra. Önökre is így találtam rá. Sorakoznak is a könyvek, melyekben verseim megjelentek önöknek hála. Valahogy rákeveredtem a poet.hu oldalra is, ahol már több ,mint 250 versemet töltöttem...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Torokfájás és Láz

Torokfájás és Láz   Május nevet, s a fák virágba Borulnak künn, a napsugárba. De bennem láz ég, csendes kín, S a torkom sajdul, mint

Teljes bejegyzés »

Belső utazás

A Szent Föld titkos kertjében állok Szerető szívem belső templomában a Teremtő fényében várok. A Jóistentől szabad akaratot, szeretetet kaptam, a boldogság vízesése gyengéden átfolyik

Teljes bejegyzés »

Szerintem (szatíra)

– Mit szólsz Kökörcsin írásához? – Melyikhez? – A legutóbbihoz. Szerintem nem rossz, de én a „hogy” szó helyett, a „ha” szót tettem volna be.

Teljes bejegyzés »

Emberöltő | Széphegyi Patrik

A siralomház sűrű csendje hasítja szét az éjszakát, mely fonalakra foszlik szét, akár sötétkék szövetkabát. Új testet szab rám tűjével az asztrál-varrónő ma végre, mint

Teljes bejegyzés »