Kitartani az utolsó emberig!

 

„1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. A doni katasztrófa a magyar történelem eddigi legnagyobb katasztrófája volt.”

Kitartani az utolsó emberig!

Kitartani az utolsó emberig! Érkezett a rideg,könyörtelen parancs.
A Donnál állt a Honvéd éhezve, fázva, lábára ráfagyott a bakancs.
Puskája kezében tudta, hogy reménytelen, hogy már futni kéne.
Mégis maradt rendületlen, bajtársait, családját és hazáját féltve.
Remegett szíve, bizony félt, ennek ellenére bátran várta.
Urivnál tört ki a Vörös vihar, s szakadt ezerfelé a magyarok sánca.
Megbomlott a front,kivéreztek széthullottak a szárnyak.
Dicsőség s tisztelet a hős Magyar katonáknak.

2023.01.12.
Felföldi Lajos

 

Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos

Felföldi Lajos vagyok. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Köszönet az Irodalmi Rádiónak, mert már pár művem megjelent antológiáiban. Folytani szeretném az írást, számomra egy lelket gyógyító és erősítő kúra!

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Borzalmas, amit az ember az ember ellen mindig elkövet. Soha nem szánja, nem sajnálja. Ez megy most is, akárcsak a szomszédban is. Szomorú, hogy az ember nem tanul. Eltűri, hogy hatalmi érdekből haljanak meg milliók, éhezzenek, szenvedjenek.

    Szomorú soraid érdeklődéssel és egyetértéssel olvastam, hallgattam.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Parfüm Múlt ragyogását felidézi szívemben, ennyi az enyém. Elhalványodik mégis színekben lüktet, hullik rám a fény. Felnyílik újra, hogy sosem feledjem el: Éltünk. Te meg

Teljes bejegyzés »

Csigaházamban Csigaházam nyitva. Míg fordul az idő, Benne növekszem én, mint fűszál, zsendülő. Még véd a csend szava, kint tombol a világ. Egyre feljebb jutok,

Teljes bejegyzés »

Tavasz Nap sugarában szerelmed még átölel hajnali fénnyel. Téli álmomból fagyott szívem felébred, üzensz, s megértem . Author: Törteli Tücsök Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna

Teljes bejegyzés »

Bolyongás Szabály kövein jártam mindig, biztos ösvény lábam alatt, évtizedes fák árnyékában – hittem- életem jól halad. – Most lassan eljön mesém vége, mégsincs boldog

Teljes bejegyzés »

Visszajövök Bárhová vitt az út, bárhová szálltak évek, eljön majd az idő. Tudd: én visszatérek. Bármilyen forgószél forgatja a rögöt, egyszer újra csönd lesz. Tudd:

Teljes bejegyzés »

Megint tavasz Olyan tavasz van, mi puhán átölel, elhiteti velem, újra élni kell. Ringat, dúdol nekem édes dalokat, szállni tanít megint bágyadt madarat. Átmelegít, íze

Teljes bejegyzés »