Báb-álom

 

 

BÁB-ÁLOM

 

szunnyadó, meleg,

remegő szendergés.

álomban növekvő

lényében teljesség.

 

nem szusszan, mocorog

időnként csendesen.

nyújtózik, fejlődik

napjaiból a jelen.

 

kibújik, elhagyja

burkának belsejét.

ébredő szemében

megcsillan a remény.

 

eddig, báb-élet volt,

élet-álom:

nem lelt benne

szabadságot.

 

észlelésből repülj álom!

körös-körül a virágok…

szárnyakat ki!

életre kelt a Világod!

 

 

(A belső fejlődés, átalakulás után… szabadon szárnyalhatunk: a lelkünkkel.)

Adorján L. Zoé
Author: Adorján L. Zoé

Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…

1
Megosztás
Megosztás

4 Responses

    1. Kedves Rita!

      A télben egy kis nyár, a dermedésben egy kis szárnyalás. 🙂
      Köszönöm szépen, hogy örömmel olvastad és tetszett: ezért születnek a versek…

      Szeretettel: Zoé

  1. kedves Zoé,

    olvasáskor először egy báb(u) álmának gondoltam, aztán, a végére érve kiderült, tulajdonképpen miért is ne?

    régen volt egy egymás fülébe suttogós játék, s nagy nevetés – csodálkozás azon, hogy mivé változott a gondolat, mire visszaért ahhoz, aki megszülte azt…

    jó volt megérezni azt, amire ráéreztél!

    üdvözlettel: Gábor

    1. Kedves Gábor!

      Igen. Jó a mély, belső ellenállás nélküli átalakulást megérezni (ráérezni) és főként átérezni…

      Köszönettel: Zoé

Hozzászólás a(z) Ivántsy Gábor bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Magyar hazánk

   Magyar hazánk   Az ékes Magyarhon büszkén őrzi a múlt csodáit.   A haza mindenkor. Ezt vésd kőbe! Mert ő érted él.   Egy

Teljes bejegyzés »

Az én hazám

  Az én hazám   Egy porszem a magyar haza földjén nekem a minden.   A magyar szép honban az évszakok varázsa hódít.   A

Teljes bejegyzés »

Kovács Gergely: A kert

      Bármit mondhatott volna utolsó szavaival Bonyhádi Lajos, nyugalmazott gépészmérnök. Élete utolsó perceiben csak ketten álltak ágya mellett. Felesége néhány évvel korábban hunyt

Teljes bejegyzés »

Pár lépésre a lélektől

Pár lépésre a lélektől   Tudatomba szökik az izgalom, Lassan hozzá indulok; Remeg minden testrészem, Majd elájulok.   Hozzám szól egy hang, Indulj el te

Teljes bejegyzés »

Éjszakai bagoly

Éjszakai bagoly lettem.  Egyedül, itt ülök szobámban,   szótlan.   Künn kuvikol a sötét éjszaka.  Már rég elmúlt éjfél,  de itt bent a fény ég még.  Fáradhatatlanul írok.  Megállni, pihenni nem tudok.  Egyre

Teljes bejegyzés »

Egy hét Alpulluban

Az égszínkék tavaszi égbolton fehér barika felhők sokasága legelészett. Lassan ketté oszlottak és előtűnt egy keskeny sáv a partok között. Milyen lélegzetelállítóan szépet teremtett a

Teljes bejegyzés »