Óda a magyar lélekhez

Testbe zárt lélek magasztos Ura,

te ajándékként adtad nekem énem oda.

Szólj helyettem most e világban,

s mosd szennyesem e végtelen kék óceánban.

Minden bűnömre  karmám emlékeztet, s mint a

felkelő nap a hold árnyékában tisztulnék meg.

Halandóként én is országodba tartok. Rögös utadon,

arany agancsú szarvasunk kísér végig rajta.

Lassan eszmélve ballagok én hozzád felfelé. Istenem…,

fohászként kérlek, hogy add vissza a Magyarok tudatát s nemzetét…!

Érchegyi Csaba Rudolf

Visegrád, 2023. 09.20.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Érchegyi Csaba Rudolf
Author: Érchegyi Csaba Rudolf

Érchegyi Csaba Rudolf az Irodalmi Rádió szezője. 1970. augusztus 22-én születtem Esztergomban. Két testvérem van, egy nővérem és egy öcsém. Gyermekkoromat szülővárosomban töltöttem, ide jártam óvodában és általános iskolába. Korán elkerültem otthonról, tanulmányaimat innentől kezdve már Budapesten végeztem. Mérnök és létesítménygazdálkodó diplomával, továbbá technikusi és szakmai végzettségekkel rendelkezem. Korán lábra kellett állnom, hogy fenntartsam magam, így már huszonegyévesen vállalkozó lettem és a magam ura voltam. Édesanyám a Hungaroton hanglemezgyártó vállalat raktárházának volt az igazgatója, Édesapám pedig több mint negyven évet dolgozott a vasútnál, mint távközlési technikus. Három gyönyörű okos lányom van, Hanna, Hanga és Rebeka. Elváltam, ma Visegrádon élek és alkotom a vállalkozásom bokros teendői mellett. Az alkotás és a versírás nem olyan rég tört fel bennem, lassan három éve már, hogy tollat ragadtam, azóta is nagy szerelem… Apai ágon Móricz Zsigmondhoz rokoni szálak kötnek, sajnos Móricz Emília születési levelén kívül, nincs más emlék a birtokomban. Verseim, prózáim és filozófiáim ringatnak el este s néha velük álmodom. Első megbecsülésemet és költői elismerésemet az Irodalmi Rádiótól kaptam, mely örök emlék marad… Azóta már könyvben és újságban és megjelentek alkotásaim.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »

Koronazár

Józsi arra ébredt, hogy a szemét égeti a nap. A kocsma bejárata előtt találta magát az árokban, és piszkosul el volt ázva. Majdnem annyira, mint

Teljes bejegyzés »

A térdelő akt

A térdelő akt   Szépség és kecsesség, Arca csupa báj. Karcsú, formás a teste, Nincs rajta egy deka fölös háj. Hosszú, hullámos fekete haja Formás

Teljes bejegyzés »

Fényfesztivál

Fényfesztivál Fények, újra remélek, Fejemen cukorsüvegem, Téged becézlek, oh, téged becézlek. Iramlanak rajtam, Hajamba kapva a zöldek, a kékek, Lila ruhámba térnek, S lassan összeáll,

Teljes bejegyzés »